A közlemény szerint több hónapos előkészítő munka eredményeként négy megyében negyven helyszínen csaptak le a pénzügyi nyomozók, pénzügyőrök, adórevizorok, informatikus szakemberek és a TEK kommandósai az adóminimalizáló szervezet tagjaira. Ahogy a korábban lefülelt elkövetői körnél, úgy ennél a bűnszervezetnél is fő cél a munkavállalók után fizetendő adók és járulékok, valamint az általuk nyújtott szolgáltatás után keletkező áfafizetési kötelezettség elkerülése volt.

A gyanú szerint a láncolat elején három őrző-védő cég a munkákat szabályos alvállalkozói szerződések alapján vállalta el. A munkát azonban nem saját alkalmazottakkal végezték, hanem erre a célra további kilenc alvállalkozó céget alapítottak. Bár ezek a gazdasági társaságok tevékenységük után bevételeiket bevallották, ám adót fizetni nem szándékoztak. A láncolatban lévő haszonhúzó munkaerő-kölcsönző cégek fiktív munkaerő-közvetítésről szóló szerződések alapján csökkentették adófizetési kötelezettségüket, járulékot pedig nem fizettek. Ezeket a bukócégeket és bankszámláikat félévente váltották, azok valós munkaerő-kölcsönzéssel nem is foglalkoztak.

A bevált módszer szerint az így szerzett haszonnak egy részét nettó munkabérként megkapták az alkalmazottak, míg másik részét készpénzben felvették, és a bűnszervezet tagjai, illetve az alvállalkozó cégek vezetői között szétosztották.

A pénzügyi nyomozók az akció során mintegy háromszáz millió forint értékben foglaltak le készpénzt, ingó és ingatlan vagyontárgyakat, üzletrészeket, továbbá huszonegy bankszámlát is befagyasztottak.

Az akcióban gyanúsítottként kihallgatott tizennégy személy közül nyolcat őrizetbe vettek. Azóta öten előzetes letartóztatásban vannak. A különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás büntetési tétele, a bűnszervezetben történő elkövetés miatt akár húsz évig terjedő börtönbüntetés is lehet.