A nyertesek és a vesztesek között egyaránt megtalálható lesz cég és magánszemély is 2013-ban.

A munkavállalók esetében viszonylag egyszerű a képlet: a szuperbruttó kivezetése és a járulékplafon eltörlése gyakorol hatást közvetlenül a pénztárcájukra. A szuperbruttó esetében havi 190 ezer forint fölött jelentkezik a tehercsökkenés, s ez egészen havi 660 ezer forintig érezteti is a hatását. Havi 660 ezer forintos bérnél nagyjából 30 ezer forinttal csökken az adóteher.

E fölött azonban megszűnik a járulékplafon, ami azt jelenti, hogy itt is meg kell fizetni a tízszázalékos egészségbiztosítási járulékot. Ez nyilván nagyobb teher, mint a szuperbruttó kivezetéséből adódó enyhítés. Összességében tehát az alacsony jövedelműek helyzete nem változik, a magas jövedelműeké romlik, a kettő között lehet némi enyhítéssel számolni.

A cégeknél ennél sokkal árnyaltabb lesz a helyzet, hiszen a jövő évi változások szektor és árbevétel szempontjából is differenciáltak. Kissé rosszmájúan azt is mondhatnánk, hogy akinek nem emelkedik a terhe, már jól is járt, hiszen elég jelentős adóemelés is lesz jövőre. Valójában azonban tényleg lesznek olyan cégek, amelyeknek kevesebbet kell fizetniük.

Ebbe a körbe tartoznak a tételes adózásra és kisvállalati adózásra áttérő társaságok. A tételes adóval az egyszemélyes szolgáltató cégek nyerhetnek leginkább, amelyeknél nem kell sem alkalmazottra, sem termékbeszerzésre költeni. A kisvállalati adó esetében a viszonylag magas bért fizető cégek lehetnek nyerő pozícióban, mivel a munkaadót terhelő adón lehet spórolni.

Kismamákat foglalkoztatók előnyben

Még nagyobbat szakíthat az a társaság, amely gyesről, gyedről visszatérőket, 55 év felettieket, pályakezdőket és tartós munkanélkülieket foglalkoztat, hiszen a munkahelyvédelmi akcióterv keretében az ilyen, alapvetően nem túl népszerű munkavállalók után jelentős, akár százszázalékos adókedvezmény is igénybe vehető. A munkáltató a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást spórolhatja meg. Értelemszerűen aki ezt a kedvezményt érvényesíteni tudja, annak egyáltalán nem biztos, hogy megéri áttérni a kisvállalati adózásra − legalábbis addig nem, amíg a kedvezménye kitart.

A fejlesztési adókedvezmény kiterjesztése, illetve a szabad vállalkozói zóna fogalmának bevezetése is kedvező lehet a vállalkozó szelleműek számára. Az ilyen zónában − ezeket az önkormányzatok jelölhetik ki adott előírás szerint − tervezett, százmillió forintot meghaladó fejlesztés után kedvezmény jár, csakúgy, mint az ország bármely részén végrehajtandó, energiahatékonyságot javító beruházás után. A kutatóhelyek is kapnak valamit: a kutatók bére után is jár kedvezmény, havi 500 ezer forintig ugyanis a szociális hozzájárulási adót nem kell megfizetni a kutatói bérek után.

Fizetnek a nagyok

Itt nagyjából véget is ért az enyhítések sorolása, a 2013-as változások java ugyanis kedvezőtlen a vállalatokra nézve. Januártól a nagyobb cégek − némi szektorspecifikus szabályozással kiegészítve − mindenképp több adót fizetnek majd.

Az iparűzési adónál jelentős többletterhet kell elviselniük a nagy cégeknek, hiszen 500 millió forint felett sávosan egyre kisebb mértékben vehető figyelembe az eladott áruk beszerzési értékbe az adó alapjának csökkentésekor. Ez az arány 80 milliárd forint felett már csak 70 százalék, ez azokat a cégeket érinti igencsak hátrányosan, amelyek árrése kisebb 30 százaléknál. Tipikusan ilyenek a kereskedelemben működő társaságok.

A kormány által kiválasztott szektorok azonban még ennél is nagyobbat buknak 2013-ban. Egyértelműen ilyen a pénzügyi szektor. A bankok jövőre is − és később is − "megkapják" a bankadót, ráadásul a pénzügyi tranzakciós illetéket is nekik kell kigazdálkodniuk az első körben, majd ennek egy részét persze áthárítják.

A biztosítóknak a biztosítási adóval kell számolniuk, amelyet csak az új, illetve módosított szerződések esetében tudnak beépíteni a díjba, a régieknél nem. Nem maradnak pluszadó nélkül a korábban különadóval sújtott szektorok sem. A Robin Hood-adó nemhogy megmarad, 31 százalékra nő, s a közműcégek is fizetni fognak a lefektetett vezetékek után. Utóbbi kettőnél külön probléma, hogy a befagyasztott rezsiköltség miatt ezt nem is nagyon lehet majd áthárítani a lakosságra.