Szám szerint a legkevesebb adót, azaz hármat Szaúd-Arábiában és Hong Kongban kell fizetniük a vállalkozásoknak - derül ki a Világbank statisztikáiból. Érdekesség, hogy az arab államban 2009-ben például még 14 fajta adónemet kellett kigazdálkodniuk a cégeknek, míg például Qatarban két éve még beérték 3 adófajtával, ezt növelték 2012-ben négyre.
Nem nagyon változtatott viszont a számokon az elmúlt években a lista első két európai szereplője, Svédország és Norvégia: mindkét országban 4 adófajtát kell fizetniük a vállalkozásoknak. Viszonylag kevés számú adót kell fizetni Marokkóban (6), Mexikóban (6) vagy Oroszországban (7), ahogy a grúzoknál is csak öt adónem keseríti a vállalkozók életét. Ez utóbbi országban az elmúlt években komolyan vették az adóegyszerűsítést: három éve itt még ugyanis 30 adófajtáról beszélhettünk.
Magyarországon a Világbank statisztikái szerint 12 adóval küzdenek a cégek, aminek köszönhetően a régióból megelőzzük a bolgárokat (13), a lengyeleket (18), a horvátokat (19), a szlovákokat (20), az ukránokat (28), a románokat (39) és a 40 adóval dolgozó bosnyákokat is, azonban elmaradunk például a csehektől (8), szlovénoktól (11), vagy éppen a görögöktől (8). (Amennyiben a 2009-es számokat néznénk, más sorrendet kapnánk, hiszen ekkor például Ukrajnában még 147, míg Romániában 113 különféle vállalati adó létezett.) Valójában ezek csak a fontosabb adók, hisz Magyarországon mintegy 55 különféle adót és adó jellegű elvonást ismer az adó- és könyvelői szakma.
A listán egyébként találni kifejezetten adóhalmozó országokat is: Venezuela például elképesztően sok, 71 adófélét fizettet be a vállalkozásokkal, de nem sokkal jobb a helyzet Tádzsikisztánban (69), vagy az európai utolsó Szerbiában (66) sem. A lista vége jellemzően harmadik világbeli szereplőkkel van tele, így az afrikai (Elefántcsontpart 62, Szenegál 59) mellett főképp ázsiai országokkal (Srí Lanka 58, Guinea 57) találkozhatunk.
Az Orbán-kormány alatt csökkent az adóterhelés
Természetesen az, hogy hol, hány fajta adót kell fizetni, nem tükrözi az adóterhelés nagyságát, ám a Világbanknak van egy olyan statisztikája is, amely azt vizsgálja, hogy az adókedvezmények levonása után fizetendő vállalati adók és kötelező befizetések hány százalékát teszik ki a kereskedelmi profitnak. Az szja, illetve a fogyasztást terhelő adók (például az áfa) nem jelennek meg ebben az összehasonlításban.
Eszerint a statisztika szerint idén hazánkban ez az arány 49,7 százalék, ami valamelyest csökkent az elmúlt években, hiszen 2009-ben még 56,6 százalékot tett ki, ami a kormányváltás évében 54,6 százalékra csökkent, majd 2011-ben 52 százalékra, 2012-ben pedig 49,5-re, azaz az Orbán-kormány alatt megfigyelhető csökkenés megfordult az utolsó évben, ám összességében még így is az adóterhek csökkenését láthatjuk.
Az eredmény egyébként nagyjából megegyezik a régiós átlaggal, hiszen amíg az ukránok 54,9, az osztrákok 52,4, az oroszok pedig 50,7 százalékkal mögöttünk vannak, addig a szlovákok (47,2 százalék), a csehek (48,1 százalék), a románok (42,9 százalék), a szlovének (32,5 százalék) és a bolgárok (27,7) már előttünk helyezkednek el, ahogy az adószámokat tekintve kiugró teljesítményt nyújtó szerbek (36,8 százalék) is.
Nem könnyű az élet a kontinentális Afrika legkisebb államában, Gambiában, ahol az adók mértéke eléri a 283 (!) százalékot, de 217,9 százalékot találunk a Comore-szigeteken is, míg rajtuk kívül egyedül Argentínában található 100 százalék feletti adóztatás, mégpedig 107,8 százalék. A másik végletről nézve egyszámjegyű adóterhelést Makedóniában (8,2 százalék) és a Csendes-óceán délnyugati részén található Vanuatuban (8,4 százalék) mért a Világbank.
Amennyiben bogarászna még a számok között úgy az adók számát összehasonlító táblázatot ide kattintva, míg az adóterheléseket mutató statisztikákat ide kattintva érheti el.