A Magyar Biztosítók Szövetsége állásfoglalása beletörődő lemondással nyugtázta, hogy az ország nehéz helyzete miatt ismét a pénztárhoz hívták őket, ám még így is fontosnak tartották hangsúlyozni azt a tényt, hogy a jövő évtől bevezetendő biztosítási adó súlyos terhet rak a nem életbiztosítási szektorra, amelynek piaca évek óta folyamatosan szűkül. Az adóteher a Mabisz szerint zavarokat okozhat a piacon, amin a szervezet bizonyosan azt érti, hogy a korábbi biztosítások esetében problémát okoz majd, hogy az adóteher utólag nem érvényesíthető a szerződésekben, ez a biztosítók veszteségét növeli. Az új biztosítások esetében kérdés, hogy a folyamatosan csökkenő árszintű piacon a vagyonbiztosítások, illetve a casco esetében mennyire tudják majd érvényesíteni a pluszterhet a biztosítók − komoly az aggály, hogy a kényszerű díjemelkedésre a biztosítási penetráció csökkenése lesz a válasz, de azt is hasonló veszélyként élik meg a piaci szereplők, hogy a korábbival azonos vagy akár alacsonyabb áron csökkentett szolgáltatást nyújtó, lebutított biztosításokkal operálnak majd a társaságok, ami szintén az alulbiztosítottságot növeli majd.

Ahol a biztosítók sikert tudtak elérni, az a mezőgazdasági biztosítások adómentessé tétele volt. Itt teljesen ésszerűtlen lett volna az adó bevezetése, hiszen a biztosítottság növelését (és az állami kárenyhítő alap terheinek csökkentését) előirányzó támogatás több mint harmadát szedte volna vissza egyből az állam - ráaádásul a támogatás egy része uniós pénz, amit azért nem lenne elegáns megadóztatni. A második mentesüléssel, az aktív viszontbiztosítások esetében egy teljesen egyértelmű uniós elmarasztalást úszott meg a kormány: nem érte volna meg a maximum százmilliót ígérő bevételért elszenvedni a kettős adóztatás tilalma miatti pofont.

Politikai érzékenységről tett tanúbizonyságot a kormány ugyanakkor a kgfb esetében. Azzal ugyanis, hogy az idén bevezetett baleseti adónál fenntartotta az eredeti status quót, azaz hogy a bruttó díjra vetül a 30 százalékos adóteher, 4 millió autós felháborodását spórolta meg. A biztosítók díjversenye így ugyanis folytatódhat, ami sokak szerint az októberi díjhirdetésben stagnálást vagy szerény mértékű díjemelést jelenthet majd, tekintve, hogy a piac sokak szerint az idei évre elérte a díjminimumot. Azonban ha az eredeti terv valósul meg, azaz az adó a bruttó díjon belül lett volna kimutatva, a most elfogadott javaslat után kialakuló díjaknál biztosan magasabb díjszintet hozott volna a biztosítási piacra − hiszen az éves díjhirdetés miatt a biztosítók a benyelt 30 százalékon felül +12 százalékos díjemelésre kényszerültek volna azért, hogy a nettó díjuk helyben maradjon. Ez biztos lázongáshoz vezetett volna − a kormány viszont elegánsan túl tudott lépni a gondon s csak annyi a vesztesége, hogy a biztosítási adó nevéből így kimarad az "egységes" jelző.