Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) a vagyonátadások (ingyenes, visszterhes) jellegétől függően egyes vagyontárgyak megszerzéséhez illetékkötelezettséget kapcsol, abban az esetben is, ha a jogügyletben résztvevő felek házastársak - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó és Vámhivatal tájékoztatója. Ez azért is fontos, mert míg az illetéktörvény 2013. január 1-jétől úgy változott, hogy öröklés esetén - hasonlóan az egyenes ági örökléshez - a túlélő házastársnak nem kell öröklési illetéket fizetnie, addig az ajándékozás terén továbbra is különbség van az egyenes ági ajándékozás és a házastársak közötti ajándékozás tekintetében. Az egyenes ági ajándékozás ugyanis illetékmentes, a házastársak közötti pedig sok esetben nem. (Az öröklési és ajándékozási illetékkel kapcsolatos szabályokról részletesen itt olvashat.)

Ajándékozás a közös vagyonból

Ajándékozási illetékkötelezettség a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 579. § (1) bekezdése szerinti ajándékozás esetén keletkezik, vagyis amikor az egyik fél a saját vagyona rovására juttat a másiknak ingyenes vagyoni előnyt.

A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 27. § (1) bekezdésében rögzített főszabály szerint azonban a házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. Közös vagyon a különvagyonnak az a haszna is, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett, levonva ebből a vagyonkezelés és fenntartás költségeit. Közös vagyon továbbá a feltalálót, újítót, a szerzőt és más szellemi alkotást létrehozó személyt a házassági életközösség fennállása alatt megillető esedékes díj.

Így tehát amennyiben a házastársak a Csjt. 27. § (1) bekezdése szerinti házastársi vagyonközösségben élnek és a vagyonátrendeződés a tulajdoni viszonyok változatlansága mellett a házastársi vagyonközösség keretein belül történik, nem keletkezik ajándékozási illetékkötelezettségük egymás közötti ingyenes juttatásaik tekintetében.

Ajándékozás a különvagyonból

A házastársi közös vagyon fennállásakor ajándékozási illetéket akkor kell fizetni, ha a közös vagyonba tartozó vagyontárgyak tulajdonosi részarányában történik változás valamelyik házastárs javára.  Az illeték alapjának meghatározásakor a megszerzett tulajdoni hányadot kell figyelembe venni.

A családjogi törvény ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy a házastársak különvagyonnal (is) rendelkezzenek, illetve meghatározza azokat a vagyontárgyakat, mely a felek erre irányuló megállapodásán túl - a törvény alapján - a különvagyonuk részét képezi. A Csjt. 27. § (2) bekezdése értelmében ugyanis a házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak az egymás közötti vagyoni viszonyaikat - a házassági életközösség tartamára - szerződéssel rendezhetik. A szerződésben a Csjt. rendelkezéseitől eltérően határozhatják meg, hogy mely vagyon kerül a közös-, illetőleg a különvagyonba.

A szerződés érvényességéhez annak közokiratba vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges. Ez a rendelkezés azonban nem vonatkozik az ingó dolgok ajándékozására, ha az ajándék átadása megtörtént, valamint az életközösség megszakadása után a házastársi közös vagyon megosztása tárgyában létrejött megállapodásra.

A családjogi törvény alapján - a házastársak megállapodásától függetlenül - a házastárs különvagyonához tartozik:

a) a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy,
b) a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy,
c) a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy,
d) a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.

Az a különvagyonhoz tartozó tárgy azonban, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, tizenötévi házassági együttélés után közös vagyonná válik.

Ekkor kell illetéket fizetni

Mindezek figyelembevétele mellett tehát a házastársak között realizálódó ingyenes jogügyletek vonatkozásában a vagyonszerző félnek ajándékozási illetékkötelezettsége keletkezik, ha

  • az ajándékozó házastárs a különvagyonából juttat ingyenesen a férjének/feleségének (a megajándékozott különvagyona számára) olyan vagyontárgyat, mely az ajándékozási illeték tárgyát képezi;
  • a közös vagyont a különvagyonból történő ingyenes juttatás gyarapítja (ajándékozási illetéket értelemszerűen a közös vagyonból a megajándékozottat megillető hányad után kell fizetni);
  • a közös vagyon terhére a fél különvagyona növekszik (az illeték alapja ebben az esetben is természetesen csak a megajándékozottat megillető tényleges vagyonnövekmény).

Az Itv. 11. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés, mely szerint az ajándékozás csak akkor esik az ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja, természetesen a házastársak ingyenes juttatásai tekintetében is alkalmazandó.

Ebből következik tehát, hogy nem keletkezik illetékkötelezettsége a megajándékozott házastársnak, amennyiben férje/felesége különvagyonából vagy a közös vagyonból 150 000 forintnál kisebb értékű ingót szerez ingyenesen, illetve ha a különvagyonból ezen összegnél kisebb értékű vagyontárgyat utal a fél a közös vagyonba, feltéve, ha okirat nem készül az ügyletről. A 150 ezres értékhatár azt is jelenti, hogy akár egy lestrapált autó, jobb okostelefon, nem is túl drága ékszer odaajándékozása is illetékköteles lehet, ha például azt a házastárs a friss örökségéből fedezte.

A fent idézett rendelkezéssel összefüggésben azonban hangsúlyos, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. § (7) bekezdése értelmében a szerződést, a jogügyletet és más hasonló cselekményt a valódi tartalmuk szerint kell minősíteni. Erre tekintettel tehát, amennyiben az ajándékozó egymás után (pl. egy napon belül) tíz alkalommal, 150 000 forintot meg nem haladó átutalást kezdeményez, holott valódi célja arra irányul, hogy megközelítőleg 1,5 millió forintot ajándékozzon, a kedvező illetékszabályt nem lehet alkalmazni.

Mennyit kell fizetni?

A NAV tájékoztató táblázata alapján az ajándékozási illeték alapesetben 18 százalék - ugyanennyi fizetendő az önálló orvosi tevékenység praxisjogának megszerzése esetén -, míg lakástulajdon-szerzés esetben ennek fele, 9 százalék.

Gépkocsik esetében a visszterhes vagyonátruházási illeték kétszeresét kell fizetni, az alábbi táblázat szerint:

Illetékmértékek a gépkocsi életkora és teljesítménye szerint (Ft/kW)
motor telj. kW0-3 év       
4-8 év      
8 év felett
0-401100900600
41-8013001100900
81-120150013001100
120 felett170015001300
Forrás: NAV, Napi.hu


Adásvétel házastársak között

A házastársak közötti, ellenérték fejében realizálódó vagyonmozgások után akkor kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni, ha a vagyonszerző a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyi hatálya alá eső vagyontárgyat [Itv. 18. § (1)-(2) bekezdései] szerzi meg ellenérték fejében. Ennek eredményeként a megszerzett vagyontárgy a vagyonszerző házastárs különvagyonába, vagy a házastársi közös vagyonba kerül, a visszterhes vagyonátruházási illetéket pedig a megszerzett tulajdoni hányadnak megfelelően kell megállapítani.