A Nemzeti Adó- és Vámhivatal részletes eligazítást tett közzé honlapján a gépjármű megszerzésére vonatkozó 2012-es illetékszabályokkal kapcsolatban.

Amint arról már többször beszámoltunk, a köbcentin alapuló számítási módot az életkortól és a hajtómotor teljesítményétől függő illetékrendszer vette át. (Ha a forgalmiban csak lóerőben van feltüntetve a teljesítmény, akkor ezt az adatot 1,36-tal osztva, egész számra kerekítve jön ki a számítás alapjául szolgáló kW-érték.) Megjegyezzük, hogy a vagyonszerzési illeték csak nevében az, hiszen nem teljesíti az illeték definíciójának azon elemét, amely szerint mértéke az adott eljárással felmerülő költségekhez igazodik - nem jár ugyanis költségesebb állami adminisztrációval egy új és erős autó adatainak kezelése.

Átírási illeték (Ft/kW) az autó életkorától (év) függően
Motor teljesítménye (kW)0-3 év4-8 év8+ év
0-40550450300
41-80650550450
81-120750650550
120-850750650
Forrás: NGM

Életkor, teljesítmény

A fenti táblázat alapján egyértelmű, hogy az illetéken úgy lehet a legegyszerűbben spórolni, ha odafigyelünk az autó gyártási évére. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy - azonos vételárat, felszereltséget és állapotot feltételezve - érdemes lehet például egy 3,5 éves autó helyett egy épp négyéveset választani. Ugyanígy megtakarítást hozhat, ha szerényebb teljesítményű autót választunk - ez ráadásul a gépjárműadó megfizetésekor is némi spórolást jelent.

Üzembentartói szerződés, ajándékozás

Másik, ám szürkébb út lehet - már ha ebbe az eladó is belemegy - az, ha adásvételi szerződés helyett üzembentartói köttetik meg a két fél között. (A kölcsönadási szerződésre - bár azzal teljesen megúszható az illetékfizetés - azért nem térünk ki, mert azzal a kötelező biztosítást is az eredeti tulajdonosnak kellene tovább fizetnie.) Az üzembentartói jog ellenérték fejében történő megszerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték 25 százalékát kell csak megfizetni. Ugyanez a mérték vonatkozik a haszonélvezet és használat ellenérték fejében történő megszerzésére is.

Ajándékozási szerződéssel kikerülni az adásvételit - illeték szempontjából legalábbis - nem érdemes. A hatályos jogszabály szerint ugyanis dupla illetéket kell fizetni, persze csak akkor, ha az ajándékozás nem egyenes ági rokonok között történt. Ha egyenes ági rokonok között zajlik, illetékmentes az ajándékozás csakúgy, mint az öröklés, 20 millió forintig. Fontos, hogy a házastárs, mostoha- és nevelt gyermek, mostoha- és nevelőszülő esetében a 20 millió forintos illetékmentesség nem alkalmazható.

Illetékmentes ügyletek

A NAV útmutatója tételesen felsorolja azokat az eseteket is, amelyeknél egyáltalán nem kell illetéket fizetni, ám ezeknek csak egy része érhető el a magánszemélyek számára.

Utóbbi körbe tartozik például, hogy illetékmentes a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű tulajdonjogának megszerzése. (Tavaly még kW-onként 800 forint volt a mérték.)

Nem kell az illetéket megfizetni, ha a vagyonszerző a tulajdonszerzés bejelentésével egyidejűleg külföldi kivitel céljából Z betűjelő ideiglenes rendszám kiadását kéri. Az illetéket ebben az esetben csak akkor kell megfizetni, ha a vagyonszerző a gépjármű tartós belföldi használatához szükséges forgalmi engedély kiadását kéri Magyarországon vagy a gépjárművet belföldön értékesíti.

A 2009. november 17. és 2012. december 31. között - az illetékkötelezettség keletkezését követői 30 napon belül - illetékkiszabásra bejelentett ügyekben mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az olyan gépjárműnek, pótkocsinak a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező lízingszerződés keretében történő megszerzése, mely a lízingszerződés megkötéséig a lízingbevevő tulajdona volt, és a tulajdonjog a lízingszerződés megkötése érdekében került a lízingbeadónak átadásra.

Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól gépjármő, pótkocsi tulajdonjogának olyan vállalkozó általi megszerzése, melynek előző adóévi nettó árbevételének legalább 50 százaléka gépjárművek és pótkocsik értékesítésébıl származott (gépjármő-forgalmazó), továbbá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által nyilvántartásba vett pénzügyi lízinget folytató vállalkozó általi megszerzése.

Bár a magánszemélyeket nem érinti, a teljesség kedvéért megemlítjük, hogy teljes személyes illetékmentességben részesül:
a) a Magyar Állam,
b) a helyi önkormányzatok és azok társulásai,
c) a költségvetési szerv, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., valamint a Tartalékgazdálkodási Kht., illetve annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság,
d) a társadalmi szervezet, a köztestület,
e) az egyház, egyházak szövetsége, egyházi intézmény,
f) az alapítvány, ideértve a közalapítványt is,
g) a vízgazdálkodási társulat,
h) egészségbiztosítási szerv, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv,
i) a Magyar Nemzeti Bank,
j) a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság,
k) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői - ideértve az említett fegyveres erők alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, hivatásos szolgálatban lévő és polgári állományú személyeket is - kizárólag a szolgálati kötelezettségükkel összefüggő illetékügyek tekintetében,
l) a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó fejlesztési tanács.
m) a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság,
n) az Európai Közösségek, valamint azok intézményei és szervei, hivatalai, elkülönült alapjai.

A c)-g) és m) pontjokan említett szervezeteket a személyes illetékmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha a vagyonszerzést megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységükből származó jövedelmük után társasági adófizetési kötelezettségük - költségvetési szerv esetében - eredményük után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettségük nem keletkezett.