A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

A hitelintézetekkel való egyeztetésre a Magyar Bankszövetség és a kormány között tavaly decemberben aláírt megállapodással vállalt kötelezettséget a kabinet, a szakmai munka a korábbi tárgyalásokon megszokott menetrend szerint zajlik − az NGM esti közleménye szerint egyeztetnek a bankszövetséggel arról, hogy hogyan lehetne a gazdaságpolitikai célokhoz jobban illeszkedő olyan adószerkezetet kialakítani, amellyel a pénzügyi intézmények is megfelelő részt vállalnak a közterhekből. A Napi Gazdaság információi szerint a biztosítói adóról szóló tárgyalások szintén konstruktívabbá váltak a hét eleji állapotokhoz képest, a kormányzat is érezte, hogy mindenki érdeke egy jó megoldás.

A nem élet ág esetében számos nyugati államban van forgalmi adó jellegű teher a termékeken − a Brüsszelbe megküldött Széll Kálmán terv 2.0 ezekhez hasonló európai adóról szól. A közös, hogy a piaci árazásba nem szól bele az adó, vagyis nem köti meg a biztosítók kezét. Erre azért sincs szükség, mert a piac mindenhol maga szabályozza a díjakat, nem indokolt, hogy díjmoratórium lépjen életbe. Az elmúlt években itthon is verseny alakult ki a biztosítások terén, több szegmensben a biztosítók nem éltek az értékkövetés, indexálás lehetőségével, amiből a fogyasztók profitáltak.

Persze voltak "túlkapások" is − a kgfb-biztosítások díjszintjét már a felügyelet is túl alacsonynak tartotta. Az idei kampányban több piacra vágyó szereplő a 30 százalékos baleseti adót is "lenyelve" hirdetett díjat, ám a díjszint ma már olyan, ahonnan mindenképp felfelé kellene indulnia az áraknak − bár egyes vélemények szerint a teljes józanodáshoz az kell, hogy néhány társaság kivonuljon ebből a szegmensből. A többi adónemtől ugyanakkor sokban különbözik a kgfb, hiszen ez nem számít klasszikus értelemben öngondoskodási terméknek.

Kétirányú utca

A többi vagyonbiztosítás esetén a piaci érvelések szerint kétirányú folyamatot indíthat el az adó: egyrészt csökkenhet a biztosítást vásárló ügyfelek aránya, ami például a 20 százalék alatti casco-penetráció esetén már ma is kevesebb mint fele a kívánatosnak, de még a jellemzően észrevehetetlen díjemelést hozó lakásbiztosításoknál is fennáll a veszélye, hogy csökken a biztosítottság − főleg a kockázatoknak legjobban kitett szegmensben, a kiskeresetűeknél.

A vállalkozói vagyonbiztosítások esetén ugyancsak csökkenhet a penetráció, s komolyan szűkülhetnek a kiegészítő − például a felelősségbiztosítási − fedezetek. Mindez olyan helyzetben, amikor Magyarországon 300 euró biztosítási díjbevétel jut egy főre, Ausztriában kétezer. Márpedig minden kár utáni helyreállítás, ha azt nem a biztosító fizeti, a gazdaságból von ki pénzt − figyelmeztetnek a szakértők.

A másik irány sem kedvező, hiszen a kisebb bevétel mellett az eddig bevett szolgáltatási színvonalat nem tudják majd tartani a biztosítók. Megfigyelhető már, hogy az új termékek esetében a kockázatokat sokkal óvatosabban vállalják be a piaci szereplők.

A fenti folyamatok eredménye mindenképp csökkenő biztosítottság, kisebb díj- és ezzel párhuzamosan alacsonyabb adóbevétel lesz − figyelmeztetnek a szakértők.