Bár a magyar kormány a legutóbbi módosításaival több kiskaput becsukott - egyebek mellett gondoskodva arról, hogy a Magyarországon nem letelepedett szolgáltatókat is bevonja a reklámadó-kötelezettség alá -, a jogszabály a jelenlegi formájában még mindig méltánytalan adóterheket és súlyos jogbizonytalanságot eredményezhet, miután még most is sok értelmezésbeli bizonytalanság található a törvényben, amelyet még újabb módosítások is követhetnek ősszel - utóbbiról L. Simon László beszélt a közelmúltban. (A káoszt az is mutatja, hogy több társaság illetve szervezet is - köztük az MLSZ, Sziget kft., BKK - jogértelmezésért fordult a Nemzetgazdsági Minisztériumhoz. Az NGM persze nem látja ennek okát, a tárca szerint a törvény ugyanis világos, rövid és egyszerű.)

A reklámadó jelenlegi formájában 2014. augusztus 15-én lépett hatályba, az első adóelőleg-bevallási és - fizetési kötelezettséget a naptári év szerint adózóknak 2014. augusztus 21-ig kell teljesíteni a reklámbevételek és saját célú reklámhoz fűződő költségek együttes összege alapján.

Kapcsolódó

Az adó megfizetéséről a reklámot közlő médiumoknak nyilatkozniuk kell a reklámot megrendelő felé. Amennyiben ilyen nyilatkozatot nem tesznek, akkor a hirdetőnek (a megrendelőnek) kell az adót megfizetnie. A hirdetőt terhelő adókulcs viszont kifejezetten magas: egy havi 2,5 millió forintos kereten túlmenően, nyilatkozat hiányában, a hirdetőknek 20 százalékos adókulccsal kell a reklámadót megfizetniük. (A reklámadó sávos rendszerében ilyen mértékű adóterhet a 10-15 milliárd forint közötti árbevételű médiacégeknek kell fizetniük.)

Reklámadó mértéke a bevétel függvényében
Árbevétel (milliárd forint)Adó mértéke (%)
0-0,50
0,5-51
5,0-10,010
10,0-15,020
15,0-20,030
20 milliárd forint felett40
Forrás: NAV

Ezt a törvény még a társasági adót módosító rendelkezésével spékeli meg, eszerint ugyanis ilyen esetekben a hirdető a hirdetés költségét nem a vállalkozása érdekében felmerült költségei között számolhatja el, így nő a cég társaságiadó-alapja - hívták fel a figyelmet különböző fórumokon szakértők. Azaz kisebb vállalkozások esetében további 10 vagy 19 százalékos társasági adót is fizethet a hirdető, miután a reklám közzétételével összefüggésben felmerült költség nyilatkozat hiányában nem tekinthető a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, így a társasági adóalapot a 2,5 milliós havi korláttól függetlenül az alatt is emelni kell.

Kellene a nyilatkozat

A Google-számla - a nagyobb képért kattintson!

Vagyis nyilatkozatokat, nagyon úgy tűnik, mindenképpen be kellene szerezni. Csakhogy, nem kevés olyan vállalat - kicsi, közepes és nagy - van, amely olyan vállalatóriások szolgáltatásait használva is hirdet, mint a Google vagy a Facebook. Igen erősen feltételezhető, hogy ezektől a vállalatoktól egy magyar hirdető hiába vár reklámadós nyilatkozatokat, így felkészülhet arra, hogy sújtani fogja a 20 százalékos adóteher.

Miután ez a két nagyvállalat a magyarországi hidetésekből jelentősebb bevételt generálhat - piaci becslések szerint a Facebook 2 milliárd forint körülit, a Google pedig 15 milliárd forint körülit -, ezért megkerestük a két céget és megkérdeztük, mit lépnek a magyar reklámadóra  és mire számíthatnak a magyarországi hirdetők. A két cégtől cikkünk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat kérdéseinkre.

Emellett kiadónk teszt-reklámkampányt is indított, amit a reklámadó hatályba lépését követően rendeltünk a Facebooktól és a Google-tól. A kiállított számlák alapján megállapíthatjuk: sejtésünk beigazolódott. A számlák (egyelőre legalábbis) nem tartalmaznak semmiféle olyan információt, illetve nyilatkozatot, amelynek alapján az adófizetés kötelezettsége a reklámadó törvény értelmében ne a megrendelőre hárulna.

Hamarosan jön az új módosító

A Facebook-számla - a nagyobb képért kattintson!

De ha ez nem lenne elég, akkor még ott van az az őszre ígért módosítás is, amit L. Simon belengetett az internetes tartalomszolgáltatók adókötelezettségére vonatkozóan. Az, hogy ez pontosan mi is lesz, szintén csak találgatni lehet - egyesek felvetették, hogy talán a Google-t és a Facebookot, illetve az ehhez hasonló óriásokat szeretné a kormány valahogy bevonni az adó hatálya alá. Az azonban nagyon valószínűnek tűnik, hogy bár elképzelhető, hogy a kormány kacérkodik azzal a gondolattal, hogy a Google-szerű cégóriásokat is megsarcolja, ez vélhetően nem fog menni. Ebbe már több olyan ország is belebukott egyelőre, mint Nagy-Britannia, az USA, Olaszország, vagy Spanyolország.

A "túlnyomó részt magyar nyelvű" internetes oldal esete

Már a mostani, hatályba lépett változatban is bevezette a kormány a "túlnyomórészt magyar nyelvű" internetes oldal fogalmát, adókötelessé téve az ilyen oldalon elhelyezett reklámok közzétételét is. Ez vélhetően a magyarországi székhellyel nem rendelkező külföldi cégek miatt kerülhetett be, a megfogalmazás azonban lapunk által megkérdezett szakértők szerint komoly aggályokat vet fel.

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda egy korábbi közleményében arra világított rá, hogy a Google oldala például más-más nyelven jelenik meg attól függően, hogy hol és milyen IP-cím alatt jelentkezünk be. Hasonlóan, a Facebookon mindenki a saját profilját látja, az általa beállított nyelven, így akár magyarul is. Vajon minősülhet-e a Facebook vagy a Google "túlnyomórészt magyar nyelvű" oldalnak? Ezekre a kérdésekre az ügyvédi iroda szerint a válasz korántsem egyértelmű.

A magyar kormány ezzel ugyan elvben bevonta a külföldi cégeket is az adó hatálya alá, ám nem elég bevezetni egy adótörvényt, be is kellene tartatni, ez esetben pedig egyáltalán nem egyszerű - jegyezte meg Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje, aki szerint a jogalkotó szükségtelenül széles határokat szabott meg a tényállást és az adózók körét illetően.

(A cikk a keretes szöveg után foytatódik.)

Olaszország esete a "Google-adóval"

Az olasz kormány tavaly év végén fogadott el egy törvényt a netes hirdetésekre vonatkozóan - az úgynevezett "Google-adót" -, amely arra kötelezte volna az olasz cégeket, hogy az internetes hirdetéseiket helyben bejegyzett cégektől vásárolják és ne adóparadicsomokba - Írország, Luxemburg vagy Bermuda - bejegyzett vállalatoktól. A törvény azonnal nagy vitákat váltott ki, miután jogászok és az Európai Bizottság is arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendelkezés vélhetően sérti az uniós jogot, miután diszkriminálja a kereskedelmi tevékenységet, azaz azt az alapelvet sérti, amely az európai vállalatoknak megadja azt a szabadságot, hogy határokon átívelően értékesítsék termékeiket bejegyzésük helyszínétől függetlenül - így perek indulhattak volna. A törvényt végül hatályon kívül helyezték.

Az OECD 2013 júliusában tett egy javaslatot arra, hogy miként lépjenek fel az olyan nagyvállalatok, mint a Google, a Yahoo!, az Amazon vagy az Apple stratégiája ellen, amelynek során az adóztatandó profitjukat adóparadicsomokba irányítják át, ezzel az EU-nak is és az USA-nak is több mint 100 milliárd dolláros kiesést okozva évente. Ezzel a törvényjavaslattal a Bloombergnek nyilatkozó szakértők szerint Olaszország annyit legalább elért, hogy nyomást gyakorolt az OECD-re, hogy további lépést is tegyen az ügyben. (Az OECD ajánlás teljes kidolgozása 2015 végére várható.)

A Google például szinte a teljes Európában szerzett hirdetését Írországi egységén keresztül szerzi, és csak minimális adóztatható profitot hagy azokban az országokban, ahol az ügyfelei ténylegesen megtalálhatóak. Ez az üzleti egység viszont jogdíjak (royalties) címen tovább számláz egy második ír céghez, amelynek a székhelye már Bermudában van. A vállalatóriás a globális bevételének nagy részét, közel 12 milliárd dollárnyi összeget utalt a bermudai egységbe 2011-ben, amivel mintegy 2 milliárd dollárt "spórolt" a globális jövedelméből származó adójából. Eközben az olaszországi vállalata 2011-ben mindössze 1,8 milló eurós bevétel után befizetett adót mutatott ki - írta a Bloomberg tavalyi, az olasz adó bevezetéséről szóló cikkében.

Az olasz próbálkozásról ugyanakkor szakértők úgy vélték: ez "a rossz válasz a jogos problémára". Szerintük ugyanis ez a lépés nem más, mint valami kifogás az olasz kormány költségvetési lustaságára és fiskális kicsapongásaira, miután újabb adóbevételi forrásokra van szüksége, illetve hogy megvédje a hagyományos kiadók érdekeit.

Elbukna a reklámadó

A reklámot külföldiként, magyarországi letelepedés nélkül, magyar nyelvű internetes oldalon közzétevők például lehet, hogy formálisan adóalanyaivá válnak a magyar reklámadónak, ám annak behajtása önkéntes teljesítés hiányában szinte lehetetlen - vélekedett Fehér. A szakértő szerint erős jogi érvek állhatnak az ilyen közvetlen adókötelezettséggel szemben, amelyek közül az egyik legerősebb érv véleménye szerint a kettős adóztatási egyezményekkel való összhang lehet. Fehér úgy véli, ezt a próbát a magyar reklámadó valószínűleg nem állná ki még úgy sem, hogy ezek az egyezmények csak jövedelmi vagy vagyoni jellegű adókra vonatkoznak, a magyar kormány feltételezhető értelmezése szerint pedig a reklámadó nem tartozik ebbe a körbe.

Hasonlóan vélekedett Nyári Zsolt, a Mazars adószakértője is, aki ugyanakkor azt is megjegyezte: a reklámadó elsődleges célpontja nem ezek az elérhetetlennek tűnő gigavállalatok, hanem sokkal inkább a Magyarországon működő multik. Tapasztalataik szerint az itthon működő külföldi tulajdonú láncoknál komoly gondot okoz ez a törvény - jegyezte meg.

Szakértők ugyanakkor azt sem tartják kizártnak, hogy a reklámadó törvény vesenytorzító hatást vált ki, amennyiben a magyar médiacégekhez csatornázza a hirdetéseket, miután a hirdetők nagyobb eséllyel vélelmezhetik egy külföldi közzétevő esetében, hogy nem kapnak nyilatkozatot és így rájuk hárul az adófizetés.

Az állam duplázhat is

Emellett továbbá arra is felhívták a figyelmet, hogy a jelenlegi törvény a legutolsó módosítással sem rendezi azt a helyzetet, hogy ha mind a reklám közzétevője, mind pedig a megrendelő befizeti az adót. A nyilatkozat elmaradása ugyanis a reklám közzétevőjének adókötelezettségét nem érinti, ezért előfordulhat, hogy ugyanazon reklám után mind a megrendelő, mind pedig a közzétevő adót fizet. Indokolt lenne, hogy ilyen esetben valamely fél visszaigényelhesse az általa megfizetett adót.

A lapunk által megkérdezett szakértők egybehangzóan úgy vélték, hogy a belföldön működő multik be fognak jelentkezni az adó hatálya alá, miután ez nekik az image szempontjából is fontos, és be is fogják fizetni ezt a sarcot - ebben reménykedhet a kormány, de arra is számíthat, hogy támadni fogják ezt a törvényt nemzetközi fórumokon is.