A Napi Gazdaság hétfői számának cikke
Akár tízmillió forint bírságot is kaphat, aki durván megsérti az új, pénztárgépekre vonatkozó szabályozást − a Nemzetgazdasági Minisztérium által benyújtott salátatörvényben sikerült végre képet alkotni az elektronikus naplós pénztárgépek üzemeltetéséről. A berendezések cseréjét egy külön hatóság koordinálja, felügyeli és engedélyezi majd, a csere pedig nemcsak azért lesz költséges, mert magát a pénztárgépet be kell szerezni, hanem azért is, mert az engedélyezés is díjkölteles lesz. Azt viszont egyelőre nem lehet tudni, hogy ez mekkora terhet ró majd az érintettekre.
A javaslat szerint az új pénztárgépek beszerzéséhez állami támogatást lehet igénybe venni, illetve az engedélyeztetési díj a hatóság saját bevétele lesz. Külön miniszteri rendelet rögzíti majd, hogy az állami támogatást kik, és milyen értékben vehetik igénybe. A hatóság a pénztárgép üzemeltetője mellett annak szervizelőjét és beszerelőjét is büntetheti, a szokásos bírságtételek vonatkoznak rájuk a hétköznapi hiányosságok esetén, a cégeket legfeljebb egymillió, a magánszemélyeket félmillió forinttal sújthatják.
Max tízmillió - júliusig van idő
A technikai részletekről még mindig semmi
A most beterjesztett salátatörvény-tervezetből továbbra sem derülnek ki a technikai részletek, hogy a kormányzat miként is képzelné a pénztárgépeket összekapcsolják a NAV-val. Mint ahogy azt egy korábbi cikkünkben megírtuk, az a kérdés felmerül az ötlettel kapcsolatban: miként lehet maradéktalanul végrehajtani a majdani jogszabályt, ha akár egy-egy településen is, de hiányzik az ehhez szükséges infrastruktúra, fejlesztésekre meg a jelenlegi gazdasági környezetben nem nagyon lehet számítani - legalábbis magáncégektől.A közelebbről meg nem határozott durva jogszabálysértéseknél − ilyen lehet a szándékosan rossz, hamis, vagy téves adatot szolgáltató gép után fizetendő bírság − a büntetés maximuma 10 millió forint lesz. A pénztárgépeket csak nyilvántartásba vett társaság cserélheti és szervizelheti, de hasonló előírás vonatkozik majd a gépek üzemeltetőire is, utóbbiakat már ma is vissza lehet keresni a gépek alapján, ez azonban gyorsabb és folyamatosabb lesz a javaslat szerint. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság javaslatára a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adhat felmentést a közvetlen becsatlakozás alól.
A rendszer hagy időt a társaságoknak és a hatóságnak a felállásra: az adatbázist csak júliustól élesítik, akkortól lesznek érvényesek az új bírságtételek is. Kérdés azonban, hogy így miként folyik majd be a tervezett 95 milliárd forint bevétel, amit a kormány az első egyenlegjavító csomagban terjesztett be. Nem teljesen egyértelmű ugyanis, hogy automatikusan ilyen mértékben emelkedik majd a bevallott és megfizetett áfa összege, csak azért, mert az adatokat egy központi adatbázisba töltik fel, a számokat ezenfelül elemezni is kell majd.