Az Európai Bizottság kedden egy olyan - gyors reagálási mechanizmusnak (QRM) nevezett - javaslatot fogadott el, amely lehetővé teszi az uniós tagállamok számára, hogy gyorsabban és hatékonyabban reagáljanak az áfacsalásokra. A mechanizmus keretében a súlyos és masszív áfacsalással küzdő ország olyan biztonsági intézkedéseket hajthat végre, amelyeket a jelenlegi áfa-szabályozás nem engedélyez - olvasható a bizottsági közleményben.

A javaslat értelmében a tagállamok már egy hónapon belül alkalmazhatják a fordított adózási mechanizmust, melynek értelmében az eladó nem számítja fel az adót, hanem a szolgáltatás, illetve a termék vásárlóját terheli az adófizetési kötelezettség - magyarázza a Bizottság. Brüsszel szerint ez jelentősen javíthatja a tagállamok esélyeit az áfacsalás elleni harcban, és csökkenthetők a pénzügyi veszteségek. A közlemény előrevetíti, hogy az új csalási formák elleni hatékony küzdelem érdekében a most létrehozott QRM keretében további intézkedéseket állíthat fel az EB.

Az idő pénz

Ha áfacsalásról van szó, az idő pénz. A csalók egyre gyorsabban és okosabban fejlesztik ki rendszereiket, hogy miként károsíthatják meg az államháztartást. Arra kell törekednünk, hogy egy lépéssel előttük járjunk - idézi a közlemény Algirdas emeta adóügyekért felelős uniós biztost. A gyors reagálási mechanizmus gondoskodik arról, hogy rendszereink fel legyenek vértezve az áfacsalás elleni küzdelemben. Az intézkedés segít megvédi a költségvetés bevételeit, amelyre a jelenlegi időszakban rendkívül nagy szükség van és tisztességes, valamint egyenlő feltételeket biztosít a vállalkozások számára - tette hozzá a biztos.

A közlemény emlékeztet arra, hogy az áfacsalásból származó költségek az EU és a nemzeti költségvetéseknek euró milliárdjaiba kerülnek. Egyes esetekben nagyon rövid idő alatt keletkezik komoly veszteség az áfabevételeknél, mivel a csalások rendszere gyors ütemben fejlődik. Az Európai Bizottság konkrét példaként említi a 2008 júniusa és 2009 decembere között zajló esetet, amikor becslések szerint 5 milliárd eurónyi áfaveszteség keletkezett az üvegházhatású gázok kibocsátása körüli csalás miatt.

Mi ebben az újdonság?

Az Európai Bizottság kitér arra is, hogy a jelenlegi uniós áfaszabályozás értelmében ha egy tagállam szokatlan intézkedésekkel akar küzdeni a csalás ellen, arra előzetesen az EU engedélyét kell kérni. A Bizottság ezt követően javaslatot tesz a Tanácsnak, amelynek egyhangú döntéssel kell elfogadnia a javaslatot annak érdekében, hogy életbe lépjen. A Bizottság ennek kapcsán önkritikus hangot üt meg, amikor elismeri, hogy ez a folyamat lassú és nehézkes és késlelteti a tagállamot abban, hogy megtegye a szükséges lépéseket a csalás ellen.

A gyors reagálási mechanizmus segítségével a tagállamoknak többé nem kell megvárniuk ezt a hivatalos eljárást, hogy megtegyék saját csalás elleni intézkedéseiket. Ehelyett egy sokkal gyorsabb folyamat keretében átmeneti felmentést kaphatnak a jelenlegi szabályok alól egy hónap leforgása alatt. A felmentés legfeljebb egy évre lenne érvényes. Ez pedig lehetővé tenné a tagország számára, hogy azonnal felvegye a harcot a csalók ellen, amíg tartós intézkedések nem születnek a problémára - magyarázza az új intézkedés lényegét az EB.

Súlyos veszteség

Nehéz megbecsülni az áfacsalás pontos mértékét, de az EB közlése szerint ez évente több milliárd euróra rúg Európában. A Bizottság által idézett korábbi tanulmány szerint a ténylegesen befolyó áfabevételek és a várható bevételek közötti rés (ami természetesen nem csak a csalásból fakadó veszteséget foglalja magában) 2006-ban 106 milliárd eurót tett ki, ami az éves befizetési kötelezettség 12%-a átlagosan, igaz számos tagállam esetében 20%-os ez az arány. A Bizottság keddi közleménye arra is felhívja a figyelmet, hogy az áfacsalás elleni küzdelem nemcsak az Európai Unió és a tagállamok pénzügyi érdeke, hanem a tisztességesen működő vállalkozásoké is, mivel ezek képtelenek versenyezni a csalókkal.

A Bunge amerikai cég júniusban közzétett számításai szerint Magyarország egymilliárd eurót bukik az egyes élelmiszertermékekkel kapcsolatos adócsalás miatt. Az ügyben Csányi Sándor is megszólalt a magyarországi Bonafarm tulajdonosaként. Akkor azt javasolta, hogy a magyar kormány csökkenthetné az alapvető élelmiszerek után fizetendő áfát és fordított adózást vezethetne be az egész szektorban.

Sors László, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűnügyi elnökhelyettese június közepén megerősítette, hogy az egyes élelmiszertermékekkel kapcsolatos adócsalás mértéke elérheti az évi egymilliárd eurót, jelenlegi árfolyamon a 296 milliárd forintot Magyarországon. Az összes áfacsalás Sors László szerint ennél nagyobb is lehet. Sors László akkori elmondása szerint az áfacsalás nem új jelenség, de mindig vannak új módszerek. Az uniós csatlakozás után vált gyakorivá, hogy a külföldről behozott termékeket a csalásra szerveződött cégek értékesítik a magyarországi kereskedőknek, de nem fizetik be a forgalmi adót a költségvetésbe. Az általános forgalmi adóval kapcsolatos visszaélések az Európai Unió minden országában gyakoriak, de arányuk a nemzetgazdaságok méretéhez képest általában nem akkorák, mint Magyarországon. A többi országhoz képest magasabb, 27 százalékos áfakulcs miatt a szabályokkal visszaélő hazai és külföldi bűnszervezetek vállalják a kockázatot - mondta az elnökhelyettes. Magyarországon az adóval kapcsolatos bűncselekmények többsége áfacsalás.