Most egy darabig fellélegezhetnek a reklámadó kapcsán érintett magyarországi cégek, ugyanis - mint az csütörtökön kiderült - az Európai Bizottság (EB) részletes vizsgálatot indított. Ebben arra kíváncsiak, hogy a Magyarország által 2014 júniusában bevezetett reklámadó megfelel-e az uniós állami támogatási szabályoknak. Azt gyanítják, hogy a 0-tól 50 százalékig terjedő progresszív adókulcs szelektív, így tisztességtelen versenyelőnyt teremthet bizonyos vállalatoknak. Az EB a vizsgálat lezárultáig egy külön határozatban megtiltotta Magyarországnak a progresszív adókulcs alkalmazását a reklámadóban, miután a korábban megadott február 16-i határidőig nem történt meg a szabályok módosítása. A magyar kormány előterjesztése márciusra várható - korábban felmerült az is, hogy egykulcsos lesz a rendszer, de az is, hogy sávos.

Az úgynevezett "felfüggesztő rendelkezéssel" kapcsolatban Ricardo Cardoso, a versenyjogi EU-biztos, Margrethe Vestager szóvivője a Napi.hu kérdésére elmondta: a bizottságnak komoly aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy az intézkedés összhangban van-e az EU állami támogatásokra vonatkozó szabályaival. A testület a vesenyre gyakorolt potenciális hatás miatt utasította Magyarországot a progresszív reklámadó alkalmazásának felfüggesztésére addig, amíg a bizottság lefolytatja vizsgálatát.

Kapcsolódó

Bármeddig eltarthat a vizsgálat

A vizsgálat időtartamára vonatkozó kérdésükre viszont azt a választ kaptuk, hogy nincsenek határidők, így a bizottság ennek hosszát nem tudja megbecsülni. Az eljárás időbeli elhúzódása sok tényezőtől függ, ilyen lehet például az ügy bonyolultsága vagy az, hogy az adott tagállam mennyire bizonyul együttműködőnek.

Azt már lehetett egy ideje sejteni, hogy komoly gondok lehetnek a reklámadóval azon kívül is, hogy a cégek, szakmai szövetségek, adószakértők sorra jelezték aggályaikat a sarccal kapcsolatban. A kormány hajthatatlannak tűnt az adó egyértelmű piactorzító és diszkriminatív jellege, valamint az RTL uniós vizsgálati kezdeményezése ellenére. Majd az Európai Bizottság is összehúzta a szemöldökét és vizsgálódni kezdett - egyszerre két főigazgatóság is.

A kormány úgy tűnik, ezt már komolyabban vtte. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter március 3-án a parlament gazdasági bizottsága előtt adott tájékoztatást a reklámadóról, ahol jelezte, hogy a módosítást javasolja, miután az EB adó- és versenyjogi főigazgatósága is eljárást folytat Magyarországgal szemben a reklámadó miatt. Lázár ugyanakkor azt mondta, hogy az EB a reklámadó létezését elfogadta, elsősorban módszertani, technikai kifogásai voltak ezzal kapcsolatban.

A módosítás ígérete láthatóan nem volt elég a bizottságnak. Miután a magyar kormánynak február 16-ig lépnie kellett volna a reklámadó módosításának ügyében és nem tette meg, a "technikai kifogások" most az adó felfüggesztésében és egy részletes vizsgálat indításában öltöttek testet.

A kormány levonta a következtetést

A döntést követően nem sokkal a Kormányzati Információs Központ (KIK) közölte, hogy a kormány a jövő héten tárgyal arról, milyen módosításokkal lehet megtartani a reklámadót a magyar adórendszerben. Továbbá leszögezták: a kormány párbeszédre törekszik, de kiáll Magyarország érdekeiért. Továbbá hozzátették: az Európai Bizottság a vizsgálata során nem kérdőjelezi meg Magyarország jogát arra, hogy reklámadót szabjon ki, illetve, hogy megállapítsa a megfelelő adókulcsokat. Az Európai Bizottsággal és az érintett szereplőkkel lefolytatott egyeztetések eredményeképpen a kormány azt a következtetést vonta le, hogy a vonatkozó jogszabály bizonyos fokú módosítására lehet szükség.

A bizottság biztosra megy

A bizalom viszont úgy látszik, hiányzik: az Eurologus blog tudósítása szerint újságírói kérdésre a bizottság csütörtöki sajtótájékoztatóján, Ricardo Cardoso közölte: "üdvözöljük a magyar kormány által küldött jelzéseket arra vonatkozóan, hogy módosítanák a törvényt, de ennek nem ismerjük a mértékét. Amint elfogadja a módosításokat a parlament, megvizsgáljuk azokat" - közölte. Emellett azt is hozzátette: a vizsgálatra így is, úgy is szükség van, hogy megállapítsák, az esetleges törvénytelen állami támogatás nem torzította-e már így is a piacot.

Az EB aggályai

Magyarország 2014. június 11-én fogadta el a reklámadóról szóló törvényt, amelyet 2014. július 4-én és november 18-án módosított. Az összes médiavállalkozásra alkalmazandó törvény speciális adót ír elő a magyarországi médiában közzétett reklámokra.

Az egyes vállalatok által fizetendő adó mértéke a reklámtevékenységből származó árbevételen alapul; a rendszer költséglevonásra nem biztosít lehetőséget. Az adó alapját tehát nem a tevékenység útján termelt nyereség jelenti. A kapcsolt vállalkozások esetében az adó alapja aggregált. A törvény progresszív adókulcs alkalmazásáról rendelkezik: a kis vagy közepes reklámbevétellel rendelkező vállalkozások mentesülnek az adó alól vagy 1 százalékos adókulcs szerint adóznak, míg a nagy reklámbevételt termelő vállalatok 10 és 50 százalék között progresszív módon megállapított adókulcsot alkalmaznak. A 2014-es adóév esetében egy átmeneti rendelkezés lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy a 2014. évi reklámadóalapot a társasági adóról és a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti előző évi elhatárolt veszteség 50 százalékával csökkentsék. Ez a lehetőség azonban kizárólag azokra a társaságokra vonatkozik, amelyek 2013-ban nem termeltek nyereséget.

Az EB az említett kérdésekkel párhuzamosan azt is vizsgálja, hogy a reklámadó összeegyeztethető-e egyes más uniós jogszabályi szempontokkal, többek között az EUMSZ 49. cikke szerinti letelepedési szabadsággal is: ennek kapcsán értékeli, hogy a rendszer elsősorban nem a más tagállamban székhellyel rendelkező társaságokhoz kapcsolódó magyar vállalkozásokat érinti-e. A bizottság felvette a kapcsolatot a magyar hatóságokkal, és bekérte a pontos tényállás megállapításához szükséges információkat - derül ki az Európai Bizottság közleményéből.

Mi ez az egész felfüggesztés?

A támogatás felfüggesztéséről vagy ideiglenes visszatérítéséről szóló rendelkezés értelmében, az Európai Bizottság, miután lehetőséget biztosított az érintett tagállamnak észrevételei megtételére, olyan határozatot hozhat, amely megköveteli a jogellenes támogatás nyújtásának felfüggesztését, amíg a bizottság határozatot nem hoz a támogatás közös piaccal való összeegyeztethetőségéről.

Jogellenes állami támogatás esetén az Európai Bizottságnak joga van ahhoz, hogy a döntéséhez valamennyi szükséges információt megkapjon és ahol szükséges azonnal helyreállítsa a torzulásmentes versenyt, így ideiglenes intézkedésekkel élhet - mint ahogy tette ezt most is ezzel az úgynevezett "felfüggesztő rendelkezéssel", azaz megtiltotta a reklámadó esetében az EB által jogsértőnek vélt progresszív adósávok alkalmazását a vizsgálatának idejére.

...és ha a tagállam magasról tesz a tilalomra?

Az erre vonatkozó uniós szabályok szerint, amennyiben a tagállam nem tartja be a felfüggesztő rendelkezést, akkor az Európai Bizottság - a rendelkezésére álló információk alapján az ügy lényegére vonatkozó vizsgálat elvégzése mellett - az ügyet közvetlenül az Európai Bíróság elé utalja, és annak megállapítását kéri, hogy a rendelkezések be nem tartása az uniós szerződés megsértését jelenti-e.

Amennyiben ilyen irányba terelődik az ügy, itt időhúzásra nem érdemes bazírozni, hiszen információink szerint az ilyen típusú döntések elég gyorsan végigfutnak az Európai Bíróságon, aminek a vége bírság lehet.

Amennyiben viszont a tiltott állami támogatás miatt indul el egy eljárás az Európai Bíróságon, az már hosszabb lefutású lehet, ennek a legvége fizetési meghagyás lehet, amelynek mértékét az Európai Bróság állapítja meg.

Ha a bizottság tiltott állami támogatást állapít meg, akkor elvileg gondoskodni kell majd az eddig kifizetett támogatás visszafizetéséről - mondták a Bruxinfónak meg nem nevezett források. Ez persze történhet az adókulcs eddig kedvezett helyzetben lévő társaságok (például TV2) számára történő felemelésével is, tehát nincs feltétlenül szükség a támogatás visszafizetésére. (Az már más kérdés, hogy hogy érintené egy ilyen lépés a piaci szereplőket.)