Igazi luxus lesz jövőre az adócsalás - már ha abból indulunk ki, hogy a bírságok olyan mértékben emelkednek bizonyos tételeknél, hogy azt normál körülmények között aligha lehet majd megfizetni.

A benyújtott adócsomag szerint, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, a kiszabható bírság az adóhiány 200 százaléka lesz - a hatályos szabályok szerint ez csak 75 százalék. Az nem változott, hogy alapesetben - praktikusan, ha figyelmetlenségből, nem csalás szándékával keletkezik adóhiány, a bírság a különbözet 50 százaléka.

Kapcsolódó

Az igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért eddig is az áru értékének 40 százalékát tette ki a bírság, ez jövőre is megmarad. Annyi lesz a szigorítás, hogy annak minimum összege magánszemélyeknél 200, adózóknál 500 ezer forint lesz. Ez egyértelműen a kisebb csalások elleni intézkedés.

Feketefoglalkoztatás - duplázódik a bírság

Nem ússza meg könnyen, aki feketén foglalkoztatja alkalmazottait. Most sem olcsó mulatság, ha elkap valakit a hatóság feketefoglalkoztatás miatt: a már említett, emelt szintű bírság kiszabásakor alapesetben azt feltételezik, hogy legalább három hónapja foglalkoztatják az érintett alkalmazottakat, így a be nem fizetett adó és járulék ennek fényében alakul. Ez a mininélbér esetében háromszor 78 ezer forintra rakódó teher, ami 63 ezer forint járulék - ehhez jön még a munkavállalót terhelő 47 ezer forint jövedelemadó és 40 ezer forint egyéni járulék.

Ez vár a cégbedöntőkre

Gordiuszi csomót vág át a kormány azzal, hogy a korábbi gyatra szabályzás helyett egyértelműen a NAV hatáskörébe vonja annak ellenőrzését, hogy cégeket bedöntők, adóssághalmozók ne alapíthassanak új céget - a szabály ma is létezik, ám betarthatatlan.

Ezek szerint a hatóság nem ad ki új adószámot annak, aki olyan cégben volt vezető tisztségviselő (vagy többségi tulajdonos, akár cégként), ahol 15 millió (legnagyobb adózóknál 30) forint adótartozás áll fenn, illetve ekkora tartozás mellett jogutód nélkül megszűnt az elmúlt öt évben, illetve az elmúlt öt évben 50 (legnagyobbaknál 150) millió forint adóhiányt állapított meg a hatóság, s az nem lett rendezve.

Nem kaphat adószámot az sem, aki olyan cégben volt érdekelt, amelynek felfüggesztették, törölték az adószámát, mert a cég fiktívnek bizonyult.

Ezt jövőre kapásból duplázni kell, mivel a törvény szerint az adóhiányt a minimálbér duplája alapján kell kiszámítani. Ez jövőre legalább 180 ezer forint lesz, vagyis alkalmazottanként legalább 150 ezer forint adóhiányról van szó. Vagyis egy feketealkalmazott után így bírsággal együtt 450 ezer forintot kell fizetni, ha a hatóság lefüleli a foglalkoztatót.

Nincs elveszett iratokra való hivatkozás

Nem lehet jövőre arra sem hivatkozni, hogy a cica elvitte az iratokat. Az iratmegőrzési kötelezettség elmulasztása ugyanis egymillió forint bírsággal sújtható. Tipikusan ide tartoznak a bevallások, nyilvántartások, szerződések, számlák, nyugták. A számlák "elveszítése" összességében nagyon sokba kerül: cégeknek ez 500 ezer forintba fáj majd számlánként, illetve nyugtánként. Sokszor ugyanis arra hivatkozva nem adják át a cégek a dokumentációt a revizoroknak, hogy elveszítették, egy tűzben elégett vagy csőtöréskor elázott az irat, számla, pénztárgépszalag.