Ponta közölte, hogy a kormány módosítani fogja az adótörvényt, így az osztalékadó várhatóan már január 1-től 16 százalékról 5 százalékra csökken. A kormány korábban is tervezte ezt az intézkedést, de elhalasztotta a hatályba léptetését 2017-re. Most mégis 2016-tól alkalmazzák, mert Ponta szerint a költségvetés megengedi.

Egy másik intézkedés nyomán csökkenhetnek a rezsiköltségek, hiszen a lakosság és az ipari vállalatok által használt közüzemi vízre is kiterjesztik a 9 százalékos kedvezményes áfát a jelenlegi 24 százalék helyett.

A kormány emellett kiterjeszti azon vállalatok körét, amelyek mikrovállalkozásként folytathatják tevékenységüket megemelve 65 ezer euróról 100 ezer euróra azt az árbevételre vonatkozó felső határt, amely keretében egy vállalat élvezheti ezt a státust.

A kormány differenciált adózást is bevezet január 1-től a mikrovállalkozásokra, amelyek forgalmuk 3 százaléka helyett az egy alkalmazottal rendelkezők 2 százalék adót, a két alkalmazottal rendelkezőknek pedig 1 százalék jövedelemadót kell fizetniük. A kormány ezzel az intézkedéssel is ösztönözni akarja új munkahelyek teremtését. Ponta szerint az elmúlt években 400 ezer új munkahely létesült.

A román parlament szeptember elején fogadta el az új adótörvényt, amely szerint januártól 20 százalékra csökken az általános forgalmi adó a jelenlegi 24 százalékról, majd 2017-től 19 százalékra, amennyi volt 2010-ben a megszorító intézkedések életbe léptetése előtt.

Már a második kiigazítás

Emellett ugyanakkor a román kormány pénteken végrehajtotta az idei második költségvetési kiigazítását is, amely változatlanul 1,86 százalék idei államháztartási hiányt tervezett be.

A román miniszterelnök kijelentette, hogy ezt a deficitet nem haladhatják meg még akkor sem, ha a most szétosztott pénzeket mind elköltik a minisztériumok. Ponta szerint azonban könnyen előfordulhat, hogy akárcsak a tavaly, az intézményeknek nem marad idejük maradéktalanul elkölteni a pénzt, így nem zárta ki annak a lehetőségét sem, hogy az államháztartási hiány végül nem éri el a tervezett GDP-arányos 1,86 százalékot.

A bevételek egyelőre nagyobbak, mint amennyit a költségvetésben beterveztek, így többlet keletkezett, amit a költségvetés-kiigazítással elosztottak - mondta a miniszterelnök.

A kiigazítás során a legtöbb pénzt a mezőgazdasági minisztérium és az önkormányzatok kapták, ugyanakkor a közlekedési minisztériumtól 1,6 milliárd lejt (112 milliárd forint) vontak el.

Az ellenzék bírálta a kormányt, hogy az infrastruktúra fejlesztése és a közberuházások ösztönzése helyett a fogyasztást serkenti. Alina Gorghiu, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) társelnöke úgy vélte, hogy a kormány a jövő évi helyhatósági és parlamenti választások miatt inkább támogatta az önkormányzatokat és a fogyasztást bátorította, mintsem a beruházásokra fordított volna több pénzt.