Az utóbbi hetekben sok közepes és nagyobb cégnél a munkavállalók kérést terjesztettek elő, s kezdeményezték, hogy a jövőben - cafeteria formájában - a munkaadó is járuljon hozzá lakáshitelük törlesztéséhez. Hasonlóra az utóbbi időszakból nemigen lehet példát mondani - mondta a lapnak Lőcsei Tamás, a PwC adóügyi cégtársa. A megoldást a munkaadók is kedvelhetik, hiszen úgy adhatnak érzékelhető nagyságú dotációt dolgozóiknak, hogy az összegek után nem kell adót fizetniük.

Az adósmentés e különös módozatának lényege, hogy a dolgozónak a munkáltató öt év alatt legfeljebb ötmillió forintot adhat adó- és járulékmentesen - a fizetésén kívül - azért, hogy az érintett törlessze forint- vagy devizaalapú lakáshitelét. A munkaadó határozhat úgy, hogy a bér mellett, egyszerű támogatásként folyósítja a hiteltörlesztési hozzájárulást, miképpen arra is van mód, hogy a foglalkoztatók cafeteria-rendszerükbe illesszék ezt a lehetőséget.

A módozat népszerűségét az is erősítheti, hogy a parlament asztalán fekvő őszi adótörvény-javaslat más béren kívüli juttatások adójának emelését irányozza elő. Bár az indítványt még nem szavazták meg - a bejelentések szerint változásokra is lehet számítani -, mégis előfordulhat, hogy az adóterhek emelkedése miatt a munkáltatók inkább a teljesen adómentes hiteltörlesztési támogatást kínálják majd alkalmazottaiknak, s kevésbé a Szép-kártyát, az Erzsébet-utalványt vagy az utazási bérletet.

A kormány tudatosan hagyta meg adómentes juttatásnak a kölcsönök visszafizetéséhez adható munkáltatói támogatást - közölte a lappal az NGM.

A juttatás igénybevételének feltétele, hogy a lakás szobaszáma ne haladja meg a méltányolható lakásigényhez rendelt szobaszámot. Ehhez együttesen kell vizsgálni a lakás szobáinak és az ott lakóknak (jellemzően házastársak, élettársak, kiskorú gyermekek) a számát. Egy 4 fős család esetén például maximum 4 szobás lehet az a lakás, melyhez kapcsolódó hitelt adómentesen támogathatja a munkáltató.

Fontos tudni, hogy a legfeljebb ötmilliós támogatás akárhány részletben adható, azt ugyanis nem határozza meg a szabályozás. A támogatás mind a juttatásban részesülő hitelszámlájára, mind a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéséhez használt központi elszámoló számlára, sőt a magánszemély számára hitelt nyújtó hitelintézetnél vezetett, a magánszemély saját folyószámlájára is utalható.

Jövőre nagyon sok cég lép

Egyre több munkáltató tervezi a lakáshitel támogatás biztosítását, a legtöbben jövő évre időzítik ezt - derült ki a cafeteriatrend.hu 656 - összesen 31e ezer embert foglalkoztató - munkáltató - megkérdezésével készült október eleji felmérésből is.

A munkáltatók 30 százaléka úgy nyilatkozott, hogy már az idén biztosít ilyen juttatás a munkatársainak. A leggyorsabban - 15 százalék - már a felmérés időpontjába utalták is az első ilyen támogatást munkatársaiknak.

A munkáltatók 47 százaléka azonban csak 2015-re időzíti a lakáshitel támogatásnak a beindítását. A beindítás jellemzően nagyobb adminisztrációt jelent majd, mint a juttatás folyamatos üzemeltetése - figyelmeztet Fata László. A juttatások gyakorlatát jól ismerő szakértő szerint ezzel magyarázható, hogy a 2015-ös startot tervezők fele már idén nekilát az adminisztrációs feladatoknak, hogy kellő biztonsággal elvégezhesse ezt.

Az október eleji felmérés adatai alapján nyilatkozó munkahelyek mindössze 23 nem tervez ezzel a juttatással sem idén, sem jövőre.

A válaszadók 69 százaléka úgy nyilatkozott, hogy bár magasabb a kezdeti adminisztráció, ennek ellenére önállóan, külső segítség nélkül birkózik meg a feladattal, csak 31 százalék tervez külső segítséget igénybe venni - igaz, ide tartoznak a nagyobb vállalatok.