A 2016. június 15-én kihirdetett, adótörvényekkel kapcsolatos jogszabály-módosításoknak köszönhetően 2017. január 1-től változnak a béren kívül adható juttatások. A cafeteria-rendszert érintő jelentős változás, hogy jövő januártól kedvező közteher mellett nyújtható béren kívüli juttatásnak minősül az éves 100 ezer forint keretösszegig adott pénzjuttatás. Az éves rekreációs keretösszeg továbbra is 450 ezer forint lesz.
A kedvező közteher mellett adható pénzjuttatás éves keretösszege 100 ezer forint. Amennyiben a foglalkoztatás nem áll fenn a teljes év során, akkor az éves keretösszeg időarányos része képezi a keretösszeget. A 100 ezer forintot meghaladóan a munkavállaló részére adott pénzösszeg bérjövedelemként adóköteles.
Ez lesz a Szép-kártyánál
Jövő január 1-től béren kívüli juttatás a pénzjuttatáson kívül kizárólag a Széchenyi pihenő (Szép) kártyára adható. A kártya három alszámlája és az azokra nyújtható juttatások mértéke nem változik. A szálláshely alszámlára utalható összeg 225 ezer forint, a vendéglátás alszámlánál a támogatás felső határa 150 ezer forint, a szabadidő alszámla esetében pedig 75 ezer forint.
Cafeteria-elemek, amelyek adóterhe változik
Az idén még béren kívüli juttatásként adható egyéb juttatások egyes meghatározott juttatásként lesznek adókötelesek, idetartoznak az önkéntes nyugdíjpénztári, illetve önkéntes egészségpénztári juttatások, a helyi utazási bérlet, iskolakezdési támogatás, munkahelyi étkeztetés és az Erzsébet-utalvány is.
Adómentes tételek, amelyek nem változnak
Nem lesz változás a munkavállalóknak sportrendezvényekre - korlátlanul adómentesen - adható belépők esetében, továbbá a kulturális rendezvények kapcsán adott juttatás is adómentes évi 50 ezer forintig. Adómentes marad a munkáltató részére öt éven belül, 5 millió forintig adható lakáscélú támogatás is.
Bővül továbbá az adómentes juttatások köre a bölcsődei szolgáltatásokon túl a bölcsődei ellátásokkal. Ezenkívül az óvodai szolgáltatások és ellátások is bekerülnek ebbe a csoportba.
A 2017-es adóváltozások alapján a jogalkotó szándéka, hogy meghatározott egészségügyi szolgáltatást a munkáltató ingyenesen biztosíthasson a dolgozói részére. Jelenleg még nem ismertek azon szolgáltatások, amelyeket átfogná az adómentesség, ezeket a későbbiek folyamán külön miniszteri rendeletben részletezik - emelték ki az IB Grant Thornton Consulting tanácsadó cég szakértői.
Csökkenő áfakulcsok
Jövő januártól a baromfihús, a tojás, továbbá a friss tej (kivéve az anyatej, az uht és az esl tej) általános forgalmi adójának (áfa) a kulcsa 5 százalékra mérséklődik. Az internet-hozzáférési szolgáltatások adómértéke is csökken, a jelenleg alkalmazott 27 helyett 18 százalékra.
A vendéglátó egységekben az étel- és egyes, helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom után 18 százalékos áfát kell majd fizetni. Utóbbiak esetében 2018. januártól tovább mérséklődik majd az áfakulcs, egészen 5 százalékig.
Nagyon fontos változás jön a belföldi összesítő jelentéseknél
Jelenleg az adózóknak az áfabevallással egy időben, utólag az úgynevezett belföldi összesítő jelentésben (az áfabevallás M-lapján) kell adatot szolgáltatniuk az általuk kibocsátott, illetve befogadott és levonásba is helyezett számlákkal kapcsolatban. Akkor áll fenn ez a kötelezettség, hogyha a számlák áthárított áfaösszege eléri vagy meghaladja az 1 millió forintot. (A kibocsátott számláknál az adatszolgáltatási kötelezettség számlánként, míg a befogadott számlák esetében számlánként és szállítópartnerenként összevontan teljesítendő.)
A jogszabály-változás nyomán 2017. július 1-től az olyan számláknak kell majd szerepelni a belföldi összesítő jelentésben, ahol az általános forgalmi adó (áfa) összege eléri vagy meg is haladja a 100 ezer forintot, továbbá ugyanazon adóalanytól beszerzett termék és szolgáltatás kapcsán összességében eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintos áthárított adó értékhatárt.
A kibocsátott számláknál az adatszolgáltatási kötelezettség módja is megváltozik, mivel csupán a kézi számlatömbből kibocsátott számláknál lehet 2017. július 1-től az áfabevallással egy időben, utólagosan teljesíteni az adatszolgáltatási kötelezettséget a belföldi összesítő jelentésben. A számlázóprogrammal előállított kimenő számláknál a 100 ezer forintot elérő áfatartalmú számláknál az adatszolgáltatási kötelezettséget többé nem az áfabevallás M-lapján kell majd teljesíteni, hanem elektronikus adatszolgáltatás formájában. Az erről szóló rendelet még nem került kihirdetésre - részletezték az adótanácsadók.
Változnak a számlázásra vonatkozó előírások is: így 2017. január 1-től minden kimenő számla esetében szerepeltetni kell a vevő adóalany adószámát, amennyiben annak áfatartalma eléri a 100 ezer forintot.