A magasabb közterhek és az étkezési támogatás összetettebbé válása miatt sokan a béren kívüli juttatások alkalmazásának nagymértékű visszaesését prognosztizálták 2012-re. A legpesszimistább jóslatok szerint akár a munkáltatók 20 százaléka is megszüntethette volna a béren kívüli juttatási rendszerét. A cafeteriatrend.hu január végi felmérése szerint ugyanakkor az 1080 válaszadó munkáltató mindössze 7,8 százaléka szüntette meg teljes egészében a juttatási rendszerét - hívta fel a figyelmet Fata László. A cafeteria-szakértő hozzátette: a megkérdezettek 2,5 százaléka viszont éppen 2012. elején kezdte el használni a béren kívüli elemeket a juttatási rendszerében.

A növekvő terhek miatt az összkép persze visszaesést mutat. A válaszadók 52,6 százaléka csökkentette a dolgozóknak adott nettó juttatások értékét, míg csak 9,1 százalék számolt be növekedésről. A változások mértékét átlagolva  idén nettó 15,3 százalékkal kevesebb jut a dolgozóknak béren kívüli juttatások formájában, mint 2011-ben.

Fata szerint mindez az az elvárásokhoz és a munkáltatókra nehezedő terhekhez képest kedvező eredmény. A mért csökkenés ugyanis csak néhány százalékponttal nagyobb a kedvező adózású juttatásokra rakódó összesen 11,9 százalékos (1,19 szeres érték 10 százaléka) új EHO-tehernél.

Honnan fizetjük a közterheket?

Elterjedt munkáltató gyakorlat, hogy a dolgozók felé kommunikált keretösszegből kell minden érintettnek kigazdálkodnia a juttatásokat terhelő közterheket. Így ha valaki 10.000 Ft értékben szeretné tölteni a SZÉP Kártyáját - kedvező adózás mellett - 13 094 forint fogy a cafeteria-keretéből. Ezt a gyakorlatot alkalmazza a munkáltatók 40,4 százaléka az idén. Ennél nagyobb, 44,9 százalék azonban azon válaszadók aránya, amelyek külön munkáltatói keretből fizetik ki a béren kívüli juttatások adó- és EHO-terheit. A fennmaradók vagy csak az EHÓ-t, vagy csak az szja-t hárítják a dolgozókra.

Változott a munkáltatók magasabb adóterhekhez való viszonya. Míg 2011-ben a 19,04 százalékos kedvezményes adóteher mellett az 51,17 százalékos elvonással sújtott juttatásokat csak kevesen alkalmazták, addig 2012-ben a válaszadók 43,8 százaléka biztosít valamilyen formában ilyen költségesebb elemeket. Ennek egyik oka Fata László szerint lehet egyrészt, hogy a 2012-ben 30,94 százalékra növekvő kedvezményes adótétel már nem esik olyan távol az 51,17 százaléktól. Másrészt a változások okozta bizonytalanságban stabil pont lehet a korábbról már ismert juttatások használata, még ha ez magasabb kiadásokkal is jár.

Étkezési mix

Az étkezés támogatásának lehetőségei alapvetően átalakultak 2012-re. Míg tavaly gyakorlatilag egyfajta módon valósíthatta meg a munkáltató ezt a közkedvelt juttatást, addig az idén négy fajta lehetőség is rendelkezésre állhat. A frissen megjelent Erzsébet utalvány mellett használatban maradnak a magasabb adó- és járulékteherre adható tavalyi étkezési utalványok is a hideg étkezés támogatására. A Széchenyi Pihenő Kártya (Szép-kártya) vendéglátás alszámlájáról illetve speciális esetben munkahelyi étkeztetéssel biztosítható a melegétkezés.

Az átalakítás következtében a válaszadó munkáltatók 69 százaléka legalább kétféle juttatási formában valósítja meg az étkezés támogatását.

A legtöbben először a kedvező adózású, hideg étkezésre is költhető Erzsébet utalványt kínálják: 86 százalék szerepelteti ezt a juttatási rendszerében. A válaszadók 66 százaléka biztosít lehetőséget a dolgozóinak a Szép-kártya vendéglátás alszámlájának használatára. A válaszadók 21,5 százaléka a magasabb adóteher ellenére a 2011-ben használt étkezési utalványokat is szerepelteti a palettán.

A munkahelyi étkeztetést csak 14,5 százalék veszi majd igénybe, aminek fő oka a szakértő szerint az, hogy csak kevés munkáltató tudja teljesíteni a törvényben meghatározott speciális feltételeket.