A Napi Gazdaság Kereskedelem mellékletének cikke

Már múlt év végén látszott, hogy idén is komoly megtakarításokra kényszerül a kormányzat, így a korábbi tervekkel ellentétben "dőlt" a jövedéki termékek adójának májusi emelése. Helyette más mértékben februárban került rá sor, illetve egy újabb ütemben még júliusban emelkedik ezen termékek közterhe. Februártól az ezer szál cigarettára vetített adó mértéke 10 550 forintól 11 500 forintra emelkedett és a kiskereskedelmi eladási ár 28,4 százaléka helyett már legalább 30 százalékot kell fizetni. Ami a minimumadót illeti, az 19 530 forintról 21 100 forintra emelkedett ezerszálanként.

Az érvényes szabályok szerint július elsejétől a cigaretta adója a mostani 11 500 forintról 11 900 forintra nő, illetve a kiskereskedelmi eladási ár 31 százalékára, így ezerszálanként legalább 22 300 forintot kell fizetni. A szivarokat, szivarkákat nem érinti az adóemelés, az adó mértéke ez esetben változatlanul a kiskereskedelmi ár 28,8 százaléka. A vágott dohány esetében szintén két lépésben emelkedik az adó mértéke: februárban kilónként 8790 forintról 10 150 forintra nőtt, júliusban pedig újabb ezer forinttal emelkedik a tarifa. Az adóemelések után − a korábbi szabályoknak megfelelően − a dohánytermékek csak az új adómértéknek megfelelő adózárjeggyel hozhatóak forgalomba.

Extra emelés az év végén?

A kormány tervei szerint a dohány jövedéki adója az idén már nem emelkedik tovább − ám nem kizárt, hogy a költségvetési kényszerek miatt az év végén újabb adóemelés sújtja a dohánytermékeket. Kérdés persze, hogy hogyan alakul a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elvárt jövedékiadó-bevétele. Az utóbbi időben rendre elmarad a bevétel (jóllehet csak néhány százalékkal).

Ám az új jogszabályok szerint a gyártók már nem tudnak trükközni a jövedékiadó-emelés kiskereskedelmi árba illesztésével. A változásokat 60 napon belül meg kell jeleníteniük az árban. Nem tudják átvariálni a költségszerkezetüket és nem tudják lenyelni az árváltozásokat az adójegykészlet növelésével − közkeletű kifejezéssel a bespájzolással. A korábbi szabályok szerint a gyártók 3 hónapra előre lekötötték az adózárjegyeket és a készlet erejéig alacsony tarthatták a termék árát, így a boltokban még a jövedéki adó emelését követő negyedik hónapban is lehetett régi árú terméket kapni.

Az üzemanyagok hozzák a legtöbbet

Jövedéki adókból a költségvetésnek 913,85 milliárd forint bevétele származhat 2012-ben a tavalyi 875,1 milliárd forint után, ami 4,4 százalékos növekedésnek felel meg. Ezzel a jövedéki adó a harmadik legnagyobb bevétele a büdzsének az áfa és az szja után, messze megelőzve a 356 milliárdos társasági adót. Az összbevétel mintegy 58 százalékát teszi ki az üzemanyagok utáni jövedéki adó. Ezen belül a gázolajból származó bevételek részesedése 61 százalék, ami a benzin rovására 5 százalékpontos átrendeződést jelent 2011-hez képest. Az egyéb (döntően alkohol-) termékekre fizetendő jövedéki adó az összes bevétel mintegy 10 százalékát teszi ki, az egyes kategóriákat tekintve a sör és a tömény szesz hozza a bevétel 95 százalékát. Az alkoholok utáni bevételek bővülése az adóemelés hatásának tudható be. A dohánytermékek jövedéki adója ezen bevételek 33 százalékát adja − derül ki a 2012-es költségvetésből.

A legtöbb jövedékiadó-bevétel − láthatóan − a gépjármű-üzemanyagokból folyik be, ezért a kormány ragaszkodik ehhez, s a rekordmértékű üzemanyagárak mellett sem járható út a jövedéki adó mérséklése − derül ki a parlament honlapján olvasható, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett levélből, amelyben egy írásos képviselői kérdésre válaszolt.