Mindenekelőtt nézzük meg, miért választották korábban a külföldi befektetők Ciprust.
Elsőként a befektetőbarát politikát demonstráló liberalizált bejegyzési követelmények juthatnak eszünkbe, továbbá az együttműködő hatósági intézkedések, a jelentős számú kettős adóztatást elkerülő egyezmény, nem is szólva a külföldi befektetőknek nyújtott adókedvezményekről. Mindezek mellett a közhivatalok kellő mértékletességet gyakoroltak az adminisztráció terén is. Végül pedig Ciprus földrajzi elhelyezkedése és ennek megfelelően kedvező éghajlata, illetve kiterjedt légi közlekedése sem elhanyagolható szempont.

Ha megvizsgáljuk a fenti szempontokat Magyarország esetében, arra a következtetésre juthatunk, hogy talán itt sem lenne olyan rossz a helyzetük a befektetőknek, bár azt meg kell hagyni (elég csak az ablakon kitekinteni), hogy jó időt és egész évben nyitva tartó golfpályákat sajnos nem tudunk garantálni.

Magyarországnak jelenleg 71 hatályos, kettős adóztatást elkerülő megállapodása van érvényben. Ez jóval több, mint Ciprusé, amely jelenleg 50 ilyen megállapodással büszkélkedhet. Túl ezeken a megállapodásokon, Magyarországon a jelenleg érvényes társaságiadó-kulcs az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 10 százalék (ami megegyezik a ciprusi adókulccsal), az e feletti részre pedig 19 százalék.

Nagy előnye Magyarországnak, hogy nem vet ki forrásadót külföldi társaságoknak fizetett osztalékra belföldi jogszabály alapján, függetlenül attól, hogy az osztalékot kapó fél hol adórezidens, tehát ez például a nagyobb befektetői körrel rendelkező Oroszországra is igaz.

Holdingcégek esetében szintén előny lehet, hogy amennyiben a Magyarországon alapított cég más társaságokban tulajdonol részesedést, úgy az ezen részesedések esetleges elidegenítésekor felmerülő árfolyamnyereség − bizonyos adminisztratív és egyéb feltételek teljesülése esetén − nem adózik Magyarországon. Amiatt sem kell különösebben aggódni, hogy az eltérő devizák miatt a magyar cégben jelentősebb realizált/nem realizált árfolyam-különbözet ütközne ki, mert erre a magyar jogszabályok is kínálnak megoldási lehetőséget.

Továbbá egy esetleges exitet illetően Magyarország nem állít fel különösebb korlátokat, nem nehezíti meg azt. Ha pedig a közhivatalok törekvését vesszük górcső alá a külföldi részvétel elősegítése szemszögéből, akkor mi optimisták vagyunk, Magyarország kis ország, szükségünk van a külföldi befektetőkre, ez nem lehet kérdés.

Összességében tehát elmondható, hogy leszámítva az éghajlatot, talán Magyarország sem szerepelne rosszul egy kizárólag legális adózási szempontokat figyelembe vevő összehasonlítási teszten. Az adóparadicsomokra jellemző egyéb kritériumok tekintetében pedig Magyarország vélhetően nem is szeretne versenybe szállni.

A szerző Pongrácz Zsófia, a KPMG asszisztens menedzsere