A 2010-es kormányváltáskor még 32 százalékos volt a személyi jövedelemadó felső kulcsa, manapság pedig ennek felét, 16 százalékot kell egységesen mindenkinek fizetni. Hogy meddig, az kérdéses, hiszen a kormány már többször megemlítette annak lehetőségét, hogy még lejjebb vinné az adókulcsot.
Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter december elején például úgy nyilatkozott a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, hogy 2015-2016-ban kerülhet napirendre a személyi jövedelemadó 10 százalék alá való csökkentése. Nem sokkal korábban Pankucsi Zoltán, az NGM adóügyi helyettes államtitkára beszélt arról a Magyar Nemzetnek, hogy az intézkedés szerepel az elkövetkező évek tervei között.
Nem meglepő módon Orbán Viktor miniszterelnök is kiállt az egy számjegyű szja mellett, sőt a kormányfő ennél is tovább ment novemberi Japánban tett látogatása során: szerinte ugyanis a jövedelemadó alapvetően rossz dolog, ezért "nullaszázalékos" szja-kulcsot szeretne. Igaz ehhez hozzátette, hogy bár ez ugyan jól hangzik, de jelenleg nem lehetséges a megvalósítása.
Jelentős eltérések a világban...
Az országok között igen nagy eltérések vannak, hogy ki mekkora szja-t használ. Az alábbiakban az államok által használt legmagasabb kulcsot hasonlítjuk össze, hiszen, ha megvalósul a Fidesz-kormány álma, akkor itthon a legtehetősebb magánszemélyek is 10 százalék alatt adóznának. (A lista összeállításához a KPMG adatait használtuk.)
Kezdjük talán a legmerészebb tervvel, a nulla százalékos szja-val. Orbán elképzelése nem példa nélküli, hiszen ilyen adókulcsot többek közt a Bahamákon, Bahreinben, a Kajmán-szigeteken, Kuwaitban, Szaúd-Arábiában, az Egyesült Arab Emírségekben vagy éppen Ománban is találhatunk.
Ország | (százalék) |
Bulgária | 10 |
Kazahsztán | 10 |
Oroszország | 13 |
Hong Kong | 15 |
Szerbia | 15 |
MAGYARORSZÁG | 16 |
Románia | 16 |
Ukrajna | 17 |
Csehország | 22 |
Nigéria | 24 |
Botswana | 25 |
Egyiptom | 25 |
Jamaika | 25 |
Malajzia | 26 |
Brazília | 27,5 |
Kenya | 30 |
Uruguay | 30 |
Lengyelország | 32 |
Kolumbia | 33 |
Argentína | 35 |
Málta | 35 |
Törökország | 35 |
Vietnam | 35 |
Zambia | 35 |
Chile | 40 |
Svájc | 40 |
Görögország | 42 |
Olaszország | 43 |
Ausztrália | 45 |
Franciaország | 45 |
Kína | 45 |
Izland | 46,22 |
Norvégia | 47,8 |
Ausztria | 50 |
Belgium | 50 |
Japán | 50,84 |
Hollandia | 52 |
Spanyolország | 52 |
Dánia | 55,56 |
Forrás: KPMG |
Ezután viszont egy kisebb szakadékot láthatunk, hiszen a következő szereplők már mind 10 százalékkal vannak a listán. Amennyiben tehát megvalósul a kormány álma, úgy éppen a maximálisan 10 százalékot használó Bulgária és Kazahsztán elé kerülnénk, de nem sokkal lennénk Makaó (12 százalék), Jordánia (14 százalék), Hong Kong és Costa Rica (egyaránt 15 százalék) előtt sem.
A világban számos példát látunk a legmagasabb szja-kulcsokra: Argentínában ez 35 százalék, Bangladesben, Hondurasban és Botswanában 25 százalék, Chilében 40 százalék, Indiában 33,99 százalék, Japánban 50,84 százalék, Dél-Koreában 38 százalék, míg például Mexikóban 30 százalék.
...és Európában is
Az öreg kontinensnél maradva is igen nagy a szórás: miközben a skandináv országoknál jellemzően magas a legfelső adókulcs (Svédország 56,6, Dánia 55,56, Finnország 51,13, Norvégia 47,8), ahogy hasonlóan magas felső szja-t kulcsot találunk Belgiumban, Ausztriában (50-50 százalék) és Német-, illetve Franciaországban (45 százalék) is, az előbb említett Bulgária jelenti az másik végletet, de viszonylag alacsony az szja Csehországban (22 százalék), Észtországban (21 százalék), Fehéroroszországban (12 százalék) és Oroszországban (13 százalék) - nem hiába lett orosz állampolgár Gérard Depardieu.
A régióban egyébként a szlovénoknál 50 százalék a legfelső szja-kulcs, a szlovákoknál 19 százalék, a románoknál hozzánk hasonlóan 16 százalék, az ukránoknál 17 százalék, míg a szerbeknél ez 15, a horvátoknál pedig 40 százalék.
Mindennek köszönhetően Európa átlagosan 34.28 százalékos felső szja kulccsal operál, ennél valamivel magasabb az uniós átlag, amely 37,85 százalékot tett ki idén. A kontinenseket nézve Ázsiában a legalacsonyabb az átlagos kulcs, mégpedig 28,35 százalék, Afrikában ez 29,77 százalék, Dél-Amerikában 31,85, Észak-Amerikában 34,3, Óceániában 37,75, míg a globális átlag 31,87 százalék volt 2013-ban.