Nem kizárt, hogy adóparadicsom módjára ehhez nagy külföldi cégekkel játszik össze. Ha kiderül, hogy nem valós, magyarországi gazdasági események alapján gazdagszik az állam, hanem más országok elől szipkázza csak el az adót, akkor akár nagy nemzetközi botrány és kártérítés is lehet a történet vége - véli a költségvetési ügyek szakértője, a Költségvetési Tanács titkárságának egykori igazgatója.

A nemzetgazdasági tárca március 3-án jelentette be, hogy eddig több mint 70 cég jelezte, élni kíván a növekedési adóhitel lehetőségével. Az újfajta konstrukciónak köszönhetően az érintett cégek két év alatt összesen mintegy 542 milliárd forintnyi adóra vehetnek igénybe speciális fizetési halasztást, amelyet további beruházásokra fordíthatnak - olvasható a  KFIB tanulmányában.

Kapcsolódó

Az NGM számaiból kiindulva, 19 százalékos adókulccsal számolva is legalább 2853 milliárd forint társasági adóalap-növekmény szükséges 2014-hez képest. Így 2016-ban és 2017-ben egyaránt 271 milliárd forint társasági adóbevételi többletre számíthat a büdzsé.

Ha a 70 cég egyformán "kicsi" volt, akkor fejenként legalább 41 milliárd forinttal kellett növelniük az eredményüket. A jelenség abszurditását érzékelteti, hogy- a NAV-adatok alapján - 2014-ben összesen 11 darab olyan cég volt a teljes magyar gazdaságban, amelynek az eredménye (nem annak növekménye) meghaladta a 41 milliárdot - számolta ki Romhányi.

A növekedési adóhitel lényege, hogy ha egy legalább három éve működő, Magyarországon bejegyzett cég egyik évről a másikra legalább meghatszorozza a nyereségét, akkor a növekményre eső társasági adót nem kell azonnal, teljes összegben befizetnie az államkasszába, automatikusan fizetési haladékot kap: a teljes összeget az adóévet követő két év alatt 8 egyenlő részben, negyedévente kell csak megfizetnie.

Összehasonításképpen: a teljes magyar gazdaságban a vállalati szektor bruttó működési eredménye kevesebb, mint 8500 milliárd forint volt, az elméleti adóalap-növekmény ennek 33 százaléka. Ez ellentmondana a magyar gazdaság valós teljesítményére vonatkozó minden más információnak - véli a szakértő.

Három következtetése:

  • Nagy valószínűséggel külföldi cégek hozták Magyarországra adóalapjukat. A növekedési adóhitel keretében tavaly elhatárolt adóalap szinte biztosan nem magyarországi gazdasági eseményből keletkezett, vagyis Magyarország ahhoz hasonló, "adó-átcsábító" megoldáshoz folyamodhatott, amelyet Luxemburg is alkalmazott évtizedeken keresztül. Ha ez bebizonyosodik, az EU a jogi eljárást indíthat Budapest ellen.
  • Ezen ügyletek nélkül az idei első két hónap költségvetési egyenlege nem plusz 15, hanem mínusz 52 milliárd forint lett volna, mivel az idén februári pénzforgalmi költségvetési egyenlegnek tartalmaznia kellett 67 milliárd forint halasztott társasági adóbevételt.
  • A kabinet becsapja saját magát, ha idén és jövőre 271 milliárdos többletmozgástérrel számol. A növekedési adóhitel ugyanis csak egy pénzforgalmi megoldás, amely mögött a valós gazdasági esemény az első évben történik meg, ezért az EU módszertana szerint, az eredményszemléletben számított (maastrichti ) költségvetési egyenleg szempontjából a teljes adókötelezettség visszakönyvelendő az első évre, így a későbbi évek egyenlegét a halasztott bevételek nem javítják. Ha pedig a kormány erre mégis számított saját mozgásterének becslésekor (és az áll elmúlt hónapok ígérgetései mögött), akkor lehetséges, hogy a teljes középtávú költségvetési pálya újragondolandó - fogalmazott Romhányi.