Az államfő még hétfőn szignálta a törvényt, az kedd délutánig még nem jelent meg a Magyar Közlönyben.

Az Országgyűlés által múlt szerdán elfogadott jogszabály értelmében a reklámokból származó árbevétel, valamint a saját célú reklámok költsége után adót kell fizetnie a jövőben a médiavállalkozásoknak, kiadóknak, a szabadtéri reklámhordozók hasznosítóinak, az internetes reklámok közlőinek. A jogszabály különböző adósávokban határozza meg a reklámbevételek adóját: félmilliárd forintos árbevételig 0 százalékos, 20 milliárd forint felett azonban már 40 százalékos adót kell fizetni.

A törvény, amely már 2014-re is megállapít adófizetési kötelezettséget, a kihirdetése utáni 31. napon lép hatályba.

Az adó alapja a médiaszolgáltatásban, a sajtótermékekben, a szabadtéri reklámhordozókon, járművön, nyomtatott anyagokon vagy ingatlanon, valamint az interneten közölt hirdetésekből származó árbevétel. Adót kell fizetni a saját célú, vagyis a saját termékre, megjelenésre vonatkozó reklámok után is, ennek alapja a közzététellel kapcsolatban felmerülő költség.

A jogszabályt a Magyarországon letelepedett médiaszolgáltatókra kell alkalmazni, valamint azokra, akik napi műsoridejük legalább felében magyar nyelvű műsorokat sugároznak Magyarország területén. Vonatkozik a sajtótermékek kiadóira, szabadtéri reklámhordozókat hasznosítókra és az internetes reklámok közlőire is.

A reklámadó bevezetéséről éles vita alakult ki, az érintett médiumok, egyes szakmai szervezetek és ellenzéki pártok tiltakoztak ellene.

Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádióban azt mondta, hogy a reklámszakma sem maradhat ki a méltányos közteherviselés elvének érvényesítéséből. "Nem kényszer van, hanem igazság van" - ezt válaszolta a kormányfő arra a kérdésre, hogy milyen gazdasági kényszer indokolta a reklámadó bevezetését.

Az RTL Klub ugyancsak pénteken levélben fordult Áder János köztársasági elnökhöz, azt kérve az államfőtől: ne írja alá a reklámadóról szóló törvényt, mert az szerintük "sérti közösen vallott európai értékeinket, így elsősorban a sajtószabadságot és a versenysemlegességet".

Az önkormányzati törvényt is aláírta

Aláírta Áder János köztársasági elnök a főként a Fővárosi Közgyűlést érintő önkormányzati választási törvénymódosítást - derül ki az Országgyűlés honlapjáról. Az államfő még hétfőn szignálta a törvényt, amely kedd délig még nem jelent meg a Magyar Közlönyben.

A parlament június 10-én fogadta el a fideszes és KDNP-s képviselők által benyújtott, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló, valamint a választási eljárásról szóló törvény módosítását. Az előterjesztést 133 igen szavazattal, 53 nem ellenében hagyta jóvá a Ház.

A jogszabály alapján átalakul a Fővárosi Közgyűlés, és ezentúl a főpolgármester mellett a 23 kerületi polgármester és 9 listás képviselő lesz a tagja. A listáról a kerületek lélekszáma alapján súlyozva osztják ki a mandátumokat. A közgyűlési döntéseknél bevezetik a kettős többség elvét. Változtattak az ajánláson is, így a nagyvárosokban könnyebb lesz polgármesterjelöltté válni. Emellett enyhítettek az önkormányzati képviselők és a kistelepülési polgármesterek összeférhetetlenségi szabályain.

A törvény módosítása ellen tiltakoztak ellenzéki pártok, az MSZP és az Együtt-PM is azt kérte Áder Jánostól, hogy ne írja alá az Országgyűlés által elfogadott jogszabályt, hanem normakontrollra küldje el az Alkotmánybíróságnak (Ab). Ha az államfő aláírja, akkor az Ab-hez fordulnak a szocialisták - közölték még az előterjesztés benyújtásakor. A DK is azt közölte, hogy normakontrollt fog kérni.

A Jobbik közölte, minden jogi lépést megtesz annak érdekében, hogy a választási rendszer változtatásai ne léphessenek életbe az őszi önkormányzati választások előtt. Az Együtt-PM jelezte, az összes jogi és politikai eszközt felhasználja a tiltakozásához. Az LMP szerint sportszerűtlen és megkérdőjelezi a tiszta versenyt, hogy a Fidesz politikusai néhány hónappal az önkormányzati választás előtt akarnak belenyúlni a budapesti választási rendszerbe.

A Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet is kifogásolta a jogszabályt, amely szerintük megkérdőjelezhetővé teszi az őszi önkormányzati választás legitimitást.

A Fidesz azzal érvelt a változtatás mellett, hogy a kerületek érdekei markánsabban tükröződnek majd az új összetételű Fővárosi Közgyűlésben.