A hazai offshore cégek elvirágzása 2002-ben kezdődött, amikor a jogszabály megtiltotta újabbak alapítását. Persze akkoriban sem volt sok - a becslések szerint hozzávetőleg ezer. Közülük az adóhatóság adatai szerint 2002-ben több mint 560 adott bevallást, a következő években ez a szám folyamatosan csökkent, 2005-ben már nem érte el az ötszázat. A legnagyobb ritkítást az offshore státus megszüntetése okozta tavaly. A kedvezményes, négyszázalékos adókulcs helyett az offshore-oknak is a normál, 16 százalékos adókulcs szerint kellett adózniuk - persze egy kis kedvezménnyel. Ennek értelmében a jogdíjak és a csoporton belüli kamatbevételek ötven százalékával csökkenthették az adóalapot, ami esetükben praktikusan azt jelentette, hogy nyolcszázalékos adót kellett fizetniük. Ez azonban már jellemzően elfogadhatatlanul magas terhet jelentett a vállalkozásoknak. A hazai offshore társaságok jelentős része végelszámolt vagy külföldi fióktelepet alapított, és így máshol fizeti meg a társasági adót - mondta Mlinárik Tamás, a KPMG szenior adómenedzsere. A szolidaritási adó bevezetése - ami plusz négy százalékkal emelte az adó mértékét - már nem csökkentette érdemben a hazai offshore cégek arányát, azon egyszerű oknál fogva, hogy már a nyolcszázalékos adó is riasztó volt - tette hozzá. Az offshore cégek a hiedelmek ellenére - az alacsony adókulcs miatt bevételtől esik el az állam - létszámukhoz mérve jelentősen hozzájárultak a költségvetési bevételekhez. Éves szinten több milliárd forint adót fizettek be - ez egy cégre bontva átlagosan 24 millió forint társasági adót jelentett 2005-ben szemben a normál cégekkel, amelyek átlagosan 1,2 millió forint társasági adót utalnak át az adóhatóság számára. Az offshore státus fokozatos leépítése és megszüntetése mellett a kormány igyekezett másfajta paradicsomot kialakítani - a holdingok számára. Az adótörvények számos kedvezményt nyújtanak a holdingoknak, például az osztalékbevételek adómentesek. Emellett a részesedés értékesítése is mentes az adó alól bizonyos feltételekkel, amelyet az idei törvénytervezet adminisztrációs könnyítéssel is megfejel. Szintén pozitív, hogy a kormány kedvezően módosítaná az ellenőrzött külföldi társaság fogalmát - mondta Mlinárik Tamás. (Nem minősülne ellenőrzöttnek az EU, valamint az OECD és Magyarországgal adóegyezményt kötött országokban működő társaság.) Azon dolgozunk jelenleg is, hogy az esetleges hiányosságokat ellensúlyozzuk és így növeljük a betelepülő holdingok számát - tolmácsolta lapunknak a pénzügyi tárca a kormány célját. Hiányosságok még bőven vannak, például csak korlátozott formában engedi a jogszabály a devizás könyvelést. Magyarország összességében azonban vonzó célpont azok számára, akik hazát keresnek holdingjaiknak, bár Mlinárik szerint még hátránnyal küzdünk például Svájccal vagy Hollandiával szemben.