Újabb, egy hónap alatt a harmadik egyenlegjavító csomagot jelentett be a kormány, teljességgel szétzilálva ezzel a korábban tervezett adóátalakítást. Az alap adócsomag lényegében pontosításokat tartalmazott - jóllehet száz oldalon - érdemi javaslatok helyett, majd a költségvetési bizottság nyújtott be egy halom módosítót ehhez. Ezek voltak a korábban bejelentett megszorítások több mint 700 milliárd forint értékben. Ehhez jött most egy harmadik, ami egyrészt megfelel annak a brüsszeli kívánalomnak, amelyre Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta: mondják meg, mennyi kell még, és mi elő fogjuk teremteni.

A 2,7 (de legalábbis a három százalék alatti) hiány biztosítása mindenek feletti célként lebeg a kormány szeme előtt, ellenkező esetben nem nyújtott volna be olyan módosításokat, amely teljesen aláássa a még megmaradt hitelességét. A bankadót első körben csak teljes összegben hagyta meg 2013-ra a kormány az ígért ötven százalékos csökkentéssel szemben, most azonban az is egyértelművé vált, hogy a bankadó marad.

Kapcsolódó

Hasonló meccset már játszott egy másik szektor, s el is veszítette azt. Az energiaszolgáltatók jövedelemadója hasonlóképp átmenetinek indult, s a nyereséges cégeknek a távhő rendszer versenyképessé tétele érdekében kellett nyolc százalékos extra adót fizetniük. Ez először 16 százalékra emelkedett, majd örökéletűvé vált. Az igazán durva változás azonban jövőre lesz: akkor ugyanis a most 16 százalékos adó 50 százalékosra fog emelkedni.

Az idénre 40 milliárd forint bevétel van betervezve ezen a soron, s nagyjából kár bármilyen becslésre hagyatkozni a 2013-as bevételeket illetően. Nyilván értelme nincs felszorozni 100 milliárdra a bevételt, mert egy ekkora tehernövekedésnél már mindenképp számításba kell venni a cégek kontraproduktiviátását. Az adó a pozitív adóalapra számítódik - legalább nem a három évvel ezelőtti bevételre vagy a mérlegfőösszegre -, s a kormány legújabb ajánlata szerint ennek fele az államot illeti. Nos nem valószínű, hogy gigantikus eredményeket terveznek ennek fényében kimutatni a cégek. Ez persze elég nehéz ügy, hiszen az érintett cégek közül a tőzsdén jegyzettek csak óvatosan hajthatnak végre hasonló ügyeskedést.

Az eredetileg helyi adónak tervezett közműcégek adója 2013-ban központi adó lesz, erről már be is nyújtották a törvényjavaslatot. Ennek fényében a már elfogadott adócsomagból zárószavazás előtt még ki kell venni ezt a részt, különben két adót kell fizetniük a cégeknek. A központi adó semmiben sem más, mint a helyi verzió volt. Olyannyira nem, hogy az adóbevallási határidő, illetve az adó befieztése nem a központi adók rendjéhez igazodik, hanem az iparűzési adóéhoz. Vagyis nem negyedévente, május 31-én vagy akár február 20-án kell fizetni, hanem évente kétszer, március és szeptember 20-án, s a bevallást az ipához hasonlóan márciusban kell elkészíteni.

A tervezett bevétel 30 milliárd forint, ez így nem az önkormányzatok kasszájába megy. Nem teljesen egyértelmű, hogy ezzel ki jár jól, illetve rosszul. Tekintettel arra, hogy az állam tetemes adósságállományt vállal át az önkormányzatoktól, többek között folyószámlahiteleket, adott esetben egy-egy helyhatóság többet nyer ezen, mint amennyit a közműadón bukik. Azért nagyon úgy néz ki, hogy a kozmetikázás miatt lett ez központi adó, ezzel is javítva a büdzsé egyenlegét. Budapest ugyanakkor bukik a központosításon, hiszen a főváros szedte volna be a legtöbb bevételt, több milliárdot, viszont a főváros nem érintett az adósságkonszolidációban - egyedi jellege miatt.