A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Keményen utána menne a kormány az adóelkerülőknek, bár a tervezett szigorítások egyike már most is él: nem alapíthat új céget olyan magánszemély, aki cégvezetőként vagy tulajdonosként felszámolásba vitt vállalkozásokat. A gond jelenleg az, hogy ezt csak nagyon körülményesen lehet végigvinni.

Kapcsolódó

Ennél automatikusabb rendszert javasolt Orbán Viktor, amikor kijelentette, hogy a jelentős adótartozást felhalmozó cégekben érdekeltek nem fognak újabb cégeket alapítani, vezetni. Ezt úgy lehetne kivitelezni, hogy a cégbírósági és adóhatósági adatokat összefésülik − a piros lámpának a cégbíróságnál kell kigyulladnia, ám az adóhatóság tudja, ennek mikor kell megtörténnie.

Durva szigorítások jönnek

Ennél jóval súlyosabb az a bejelentés, amely kiiktatná a rendszerből az adószámok felfüggesztését, s helyette a hatóság törölné azokat. Ez durva szigorítás, hiszen az adószámok felfüggesztése azt a célt szolgálja, hogy az érintett társaság szedje össze magát, s nem azt, hogy tűnjön el a gazdaságból. A felfüggesztett adószámú cég elesik ugyan a levonható áfájától, ám tevékenységet végezhet, számlát kiállíthat − ha rendbe rakta ügyeit, visszakapja eredeti státusát. Az adószám törlése viszont visszafordíthatatlan − sok múlik persze a részletes szabályozáson, de a törlés alapesetben azt jelenti, hogy megszűnik a fellebbezés és jogorvoslat lehetősége.

Szintén alapvető változásokat generálhat majd az a szigorítás, amely szerint egy adó- vagy vámhatósági ellenőrzés megtörténte nem keletkeztet feltétlenül lezárt időszakot. Ez magyarul annyit jelent: hiába járt kinn a cégnél, magánszemélynél a hatóság s hozott valamilyen határozatot, ez nem biztosítja, hogy ne firtathatná ugyanezt az időszakot ismét. Ez több szempontból is kockázatos lesz az adózókra nézve. Egyrészt nem lehetnek nyugodtak akkor sem, ha átfogó ellenőrzésen estek is keresztül, a hatóság bármikor rákérdezhet egy zűrös időszakra. Másrészt egy kiskapu is bezárul. Jellemző volt, hogy magánszemélyek ellenőrzést kértek adott indokkal, s a hatóság a rendelkezésére álló adatok alapján hozott is valamilyen határozatot. Ennek megszerzése révén biztosítva lett az az eldugott vagyon is, amely kikerülte a revizor figyelmét. Ezt később gond nélkül mutogatni lehetett, hiszen az érintettnek papírja volt arról, a hatóság mindent rendben talált. A jövőben ezzel várni kell az elévülésig.

Áremelés és fehéredés lehet az eredmény

A kormány a miniszterelnök közlése szerint fordított adózás bevezetését is javasolja a mezőgazdaságban. Ez azt jelenti, hogy az áfafizetés menete nem a szokásos módon történik − ilyenkor az eladó bruttó értékű számlát állít ki, az áfát befizeti, amelyet a vevő visszaigényel −, hanem ugyanazt a felet terheli az adó befizetése és visszaigénylése. Vagyis az eladó nettó értékű számlát állít ki, az áfát a vevő számítja fel és vonja le. Ezzel az a viszonylag egyszerű áfacsalási módszer küszöbölhető ki, amikor az eladó nem fizeti be, a vevő viszont szabályosan levonja az áfát. Ilyen rendszer szerint működik a számlázás az építőiparban és a hulladékkereskedelemben évek óta. (A bevezetést követően papíron töredékére esett a magyarországi hulladékkereskedelem, mivel ilyen módon már nem lehetett csalni.)

A fordított adózást azoknál a szektoroknál érdemes bevezetni, ahol magas a feketegazdaság aránya − tipikusan ilyen a munkaigényes szolgáltatások mellett az építőipar és a mezőgazdaság. Azzal ugyanis, hogy az áfafizetés elmulasztásával saját áfalevonását akadályozza meg egy cég, nem is lesz annyira érdekelt a számlamentes ügyletek erőltetésében. Ez elvileg automatikusan a szektor tisztulásához vezet. Azt ugyanakkor nem lehet garantálni, hogy a lépéssel meg is szűnik ez a probléma − az építőipar legalábbis nem szolgáltatott erre példát.

Százmilliárd folyhat be

Ennek tükrében elég nehéz megbecsülni, milyen hatása lesz a lépésnek a mezőgazdaságban. Az idén a szektor az első két negyedévben 436 milliárd forinttal járult hozzá a GDP-hez, tavaly egész évben ez 777 milliárd forint volt. A becslések szerint a GDP 24 százalékát teszi ki a feketegazdaság. Ha csak ebből indulunk ki − s nem számítjuk azt, hogy a szektor fertőzöttebb az átlagnál −, a termelésből több mint százmilliárd forintot, egész évre 200 milliárd forintot tesz ki az ehhez kapcsolódó be nem fizetett adó és járulék.

A "megspórolt" közteher jellemzően áfából és tb-járulékokból tevődik össze. A fordított adózás csak az áfát érinti, vagyis arra automatikusan nem lehet számítani, hogy a tisztulás a járulékok befizetésénél is megtörténik. A szektorban lévő 200 milliárd forint be nem fizetett adónak így legfeljebb a felével érdemes számolni.

Azt azért látni kell, hogy ha ez az összeg valóban megjelenik a szektorban, az jelentősen megemeli a termelés értékét − százmilliárd forint az egész évre kalkulált 800 milliárdos értéket kilenc százalékkal emeli. Ez lényegében ilyen arányú áremelkedéshez is vezethet. Arról nem beszélve, hogy a gyakorlatban jelentős átrendeződés is bekövetkezhet a szektorban. A feketegazdaság ugyanis legerőteljesebben a kicsiknél figyelhető meg: több mint 300 ezer őstermelő ügyel kínosan arra, nehogy árbevétele meghaladja az adómentességet garantáló szintet.

 

GDP-termelés folyó áron, első félév
milliárd forint
Mezőgazdaság435,6
Ipar3358,4
Építőipar341
Szolgáltatás összesen7156,6
Kereskedelem, gépjárműjavítás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás1390,3
Szállítás, raktározás632,7
Információ, kommunikáció561,5
Pénzügyi, biztosítási tevékenység487,1
Ingatlanügyletek864,3
Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység853,7
Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás, oktatás, humán-egészségügyi, szociális ellátás1963,3
Művészet, szórakoztatás, szabad idő, egyéb szolgáltatás403,7
Termékadók egyenlege2003,7
GDP összesen (piaci beszerzési áron)13295,4
Forrás: KSH