A nyereményjátékokat jellemzően reklámszakemberek dolgozzák ki, aszerint, hogy milyen típusú akció szolgálja legjobban a vállalat marketingcéljait, illetve, hogy mi fér bele az erre szánt büdzsébe, ugyanakkor ezek nem csak a nyeremény vagy a szervezés miatt jelenthetnek számottevő költséget a vállalkozások számára - olvasható a tanácsadócég összeállításában.

Attól függően ugyanis, hogy milyen típusú vásárlásösztönző akcióról beszélünk, a személyi jövedelemadó mellett társasági adó, áfa és most már reklámadó szempontból is át kell gondolni és meg kell tervezni a kapcsolódó költségeket.

A promóciók kiírói sokszor a konstrukcióhoz szükségszerűen kapcsolódó adóterhekkel sem számolnak, nemhogy azzal, hogy ezeket hogyan lehetne jogszerűen elkerülni vagy legalább csökkenteni.

Minden csak látszólag egyértelmű

A személyi jövedelemadó szempontjából például az egyes promóciók megítélése rendkívül széles skálán mozoghat: a juttatott ajándék minősülhet ajándéksorsolásból származó jövedelemnek, verseny, vetélkedő díjának, adómentes üzletpolitikai célú juttatásnak, árumintának, vagy adóköteles üzletpolitikai juttatásnak is. Ezek mindegyike más adóterhet ró a juttató vállalkozásra, és még az sem kizárt, hogy - egy átgondolatlan játék eredményeként - a nyeremény a magánszemély összevont adóalapjának részeként adózik majd.

Bár adózási szempontból több kedvezőbb megoldás is létezik, a Mazars tapasztalatai szerint itthon továbbra is a "verseny, vetélkedő" jellegű promóciós forma az egyik legnépszerűbb a kiírók körében.

Ilyen promóciós formáról akkor beszélhetünk, ha a játékon való részvétel vásárláshoz és blokkal történő regisztrációhoz kötött, de a résztvevőknek további feladatuk is van.

Vetélkedő vagy verseny esetében számos részfeltételnek kell megfelelni, amelyek csak látszólag egyértelműek, hiszen egy jelentéktelennek tűnő eltérés is megváltoztathatja a nyereményjáték megítélését.

Tételesen érdemes megbizonyosodni arról, hogy a tervezett kiírás minden részfeltételnek megfelel.

  • A promóció nyilvánosan, azonos feltételekkel kerül meghirdetésre
Nyilvános meghirdetésnek számít, ha nem feltétlenül bárki, de egy "megfelelően széles kör" részt vehet a  játékban. Adott esetben széles körnek számíthat az is, ha csak egy meghatározott kör vehet részt a  játékban, de nem definiált, hogy pontosan milyen kör elégséges ahhoz, hogy az "megfelelően széles"  legyen (pl. 14-18 év közötti gyerekek, vagy egy adott középiskolába járó 14-18 év közötti gyerekek). A  gyakorlat azt mutatja, hogy a legtöbb esetben csak az adott játék összes körülményének ismeretében  lehetséges eldönteni, hogy ennek a szabálynak megfelel-e az adott akció.
  • A résztvevők képessége, tudása szükséges a részvételhez

A győztes kiválasztásának objektív szempontok alapján kell megtörténnie. De rajzversenyre beküldött pályamunkák esetén mi vagy ki dönti el, hogy ki a jobb? Objektív szakmai zsűri vagy szubjektív közönségszavazás? A közösségi oldalak térhódításával egyre népszerűbbé válnak a szervezők oldalán meghirdetett promóciós játékok, ahol az adott pályázati munkára leadott "like"-ok száma a döntő. Ennek a nyereményjátékok szempontjából való megítélése azonban nem tiszta. Nem egyértelmű ugyanis, hogy a szavazás során valóban a legjobban teljesítő versenyző nyer-e vagy az, akinek a legtöbb ismerőse van. Ha az a cél, hogy a promóciónk a verseny kategóriájába tartozzon, érdemes a győztes kiválasztásához a lehető legobjektívebb szempontokat rendelni, és ezeket a versenykiírásban is egyértelművé tenni.

  • Külső befolyásoló tényezők nem gyengítik az egyéni teljesítményt

Kétesélyessé válhat azon tippelős játékok megítélése, amelyekben külső vagy harmadik fél teljesítménye is kihatással van a végeredményre. Ilyen lehet például az, amikor egy sportesemény végeredményét vagy a kiíró által egy adott időszakban eladott termékek számát kell a lehető legpontosabban megtippelni. A harmadik szereplő bevonása esetén ugyanis már nem az egyéni teljesítményen múlik az eredmény, hanem nagymértékben a szerencsén, vagy a résztvevőkön kívülálló tényezőkön. Ezzel pedig a kiíró is elbukhatja az akció versenyként való besorolását

Miért is fontos ez?

Verseny, vetélkedő díja esetén - személyi jövedelemadó szempontból - a szervezőt a nyeremény szokásos piaci értékének 1,18-szorosa után 15 százalék (azaz összességében 17,7 százalékos) adófizetési kötelezettség terheli. Ez első ránézésre nem feltétlenül tűnik kedvezőnek, de hozzátéve azt, hogy ilyen esetekben a juttatót eho-fizetési kötelezettség nem terheli, elfogadható.

A tanácsadó vállalat szerint még inkább kedvezőnek fog tűnni ez a megoldás, ha megnézzük, hogy mi történik akkor, ha a fenti kiíráshoz hasonló, de valamely feltételt nem maradéktalanul teljesítő promóciót hirdet a cég. Ilyenkor ugyanis a nyeremény adózása is teljesen más lesz: az összes adóteher elérheti a 49,98 százalékot vagy akár a munkabérre kivetett adómértékekhez hasonló adóteher is felmerülhet.