Az Európai Bizottság felkérésére készített tanulmány az EU 26 tagállamában, az Eurostat adatai alapján azt vizsgálta, hogy 2011-ben, valamint a 2000 és 2011 közötti időszakban átlagosan mekkora hozzáadottérték-adótól (Magyarországon áfa) estek el a tagállamok. Eszerint a vizsgált tagállamokban összesen mintegy 193 milliárd euró volt az adókiesés 2011-ben, ami az EU-26 GDP-jének másfél százalékának felel meg. Ez a 2006-ban végzett hasonló felmérés eredményéhez képest 1,1 százalékos emelkedést jelent.

Az összesített kiesett adónak több mint a felét Olaszország, Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság adja abszolút értékben. A tagállamok GDP-jéhez viszonyítva viszont a legnagyobb kiesés Romániában, Lettországban, Görögországban és Litvániában volt. Az uniós tagállamok közül a legkevésbé Olaszország, legnagyobb mértékben pedig Bulgária kormánya támaszkodik erre az adóbevételre.

Nem csak a csalás okolható

A tanulmányból kiderül, hogy az adóelkerülés ugyan jelentősen hozzájárul a bevételek elmaradásához, ám a hiány nem csak adócsalás eredménye. A hozzáadottérték-adó bevételének nem teljesülésében benne vannak a csődök, a fizetésképtelenségek, a statisztikai hibák, a késedelmes fizetések, vagy a szabályok megkerülése. Ezért a bizottság szerint várt és a tényleges teljesülés közötti különbség áthidalása többoldalú megközelítést igényel.

A tanulmány szerint Magyarország 2011-ben 8,5 milliárd euró (2550 milliárd forint) áfabevételhez jutott, szemben azzal a 12,2 milliárd eurós (3660 milliárd forint) összeggel, ami elméletileg befolyhatott volna. Ezek alapján a magyar állam 2011-ben a GDP 3,7 százalékának megfelelő 3,7 milliárd euró (1110 milliárd forint) áfabevételtől esett el, míg a 2000-2011 közötti időszakban a GDP 3 százalékának megfelelő forgalmiadó-bevételhez nem jutott hozzá.

A tanulmány Magyarországról szóló részében rámutat: hazánk azok közé a tagállamok közé tartozik, ahol relatíve magas a be nem szedett hozzáadottérték-adó mértéke. Ellentétben a legtöbb vizsgált tagállammal, a 2008-2009-es recesszió nem növelte jelentősen a várt és ténylegesen beszedett adó különbségét. Magyarország a vizsgált időszakban hatszor változtatott az áfakulcsokon, a beszedés hatékonyságára gyakorolt hatás viszont nem egyértelmű - jegyzi meg a tanulmány -, miután sem a kulcsok növelése, sem azok csökkentése nem volt jelentős hatással a be nem folyt adó mértékére.

A lengyelek keveset buknak

A visegrádi országok közül Lengyelországban 2000-2011 között mindössze a GDP 1,1, míg 2011-ben a GDP 1,5 százaléka esett ki a büdzsé bevételei közül. Szlovákiában 2011-ben a GDP 4, 2000-2011 között pedig a bruttó hazai termék 2,9 százaléka volt az elmaradt hozzáadottérték-adó, Csehországban pedig 2000-2011 között 2,1, míg 2011-ben a GDP 2,7 százaléka esett ki a költségvetésből.

A vizsgált uniós államok közül - vélhetően nem nagy meglepetésre - Svédországban a leghatékonyabb az áfabeszedés, itt a kieső hozzáadottérték-adó 2011-ben a GDP-nek mindössze 0,2 százalékára rúgott. A lista másik végén Görögország áll, ahol 2011-ben a kormány a lehetséges áfabevételeinek 39 százalékától esett el, ami a GDP 4,7 százalékának felel meg.

Az Európai Bizottság ezen adatok publikálása alkalmával is az adóelkerülés és adócsalás elleni határozottabb fellépésre szólította fel a tagállamokat. Brüsszel szerint a hatékonyabb adóbeszedés érdekében egyrészt egyszerűsíteni kellene a forgalmiadó-rendszereket - a testület szerint minél egyszerűbb a szabályozás, annyál egyszerűbb az adófizetőknek is teljesíteniük az adófzetési kötelezettségeiket -, másrészt bővíteni kellene az adófizetők körét, harmadrészt minél több kivételt kellene kiiktatni a rendszerből.