Nem értjük miért nem kerültek fel a számítástechnikai cikkek az ekáer kockázatos termékeinek listájára. Korábban ugyan volt róla szó, hogy megjelennek ott, ám a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ezt végül nem fogadta el - magyarázta lapunk kérdésére Sztankó Dániel, az RSM Hungary Zrt. Pénzügyi képviseleti csoportvezetője. A rendszer kockázatos termékei között, főként olyan árufajtákat találunk, amelyek nagy számban érintettek áfacsalásokkal, vagy más elkövetett költségvetési csalásokkal, ezeket a hatóság fokozottan ellenőrzi. A számtalan listás termék sorában már ott vannak a rizikósként elhíresült, nagy mennyiségben felvásárolható javak: így a tartós élelmiszer-ipari termékek, a nyers hús, az ömlesztett termékek és a fém-és acélipari áruk, de sok egyéb eltérő termék is rajta sorakozik, így például a csecsemőruhák és a kopogásgátlók is.

Már volt egy hátraarc - a NAV csak gondolkodik?

Két évvel ezelőtt még maga a szakma hívta fel a figyelmet arra, hogy idehaza komplett iparág épült ki az it-termékek áfacsalására. Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) akkor hardver nagykereskedők adatait felhasználva készített becslést az adó-visszaéléseket illetően: ennek alapján a 105,2 milliárd forintos kategóriában az értékesített termékek 73 százaléka lehetett adócsalásban érintett. Különösen súlyos, 90 százaléknyi érintettséget mutattak ki a nyomtató kellék és a processzorok piacán. Az okostelefonok körében ugyanakkor csak a termékek 15 százaléka lehetett a feketézésben érintett.

Az informatikai eszközök kereskedelmében a fordított áfafizetés bevezetését akkor még a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is napirendre tűzte, ám 2013 szeptemberében mégiscsak lesöpörte az asztalról a tervet. Az aktuális fejlemények kapcsán megkerestük az IVSZ-t, ám ez ügyben nem kívántak nyilatkozni lapunknak.

A kis méretű, ezért olcsón szállítható informatikai eszközök ugyanakkor - épp emiatt - kibúvót is biztosíthatnak, hiszen a 3,5 tonna alatti gépjárművel szállított termékek nem ekáer-szám-kötelesek. További előnyt kínál a csalóknak, hogy a kütyük relatíve drágák és ritkán van egyedi jelölésük.

A NAV ellenőrző rendszere persze valamelyest e téren is megnehezítette az áruk megutaztatását, de áttörés nincs, az ekáer nem tudja megakadályozni például az SD-kártyákkal, winchesterekkel, iPhone-okkal elkövetett adóbűnözés térnyerését. Ám a kockázatos termékek köre még bővülhet, az adóhatóság vélhetően több időt szán arra, hogy e kategóriát vizsgálja - értékelt Sztankó.

A NAV ugyanakkor azt közölte lapunkkal, hogy a számítástechnikai termékekre és alkatrészekre elkövetett áfacsalásokat főként 2004 és 2008 között követték el, azonban 2008 óta visszaesett az elkövetett, felderített jogsértések száma. Az it-termékek áfacsalásban érintett részarányáról nincs nyilvántartás, a korábbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a szektort érintően megállapított nettó adókülönbözet aránya az összes megállapított adókülönbözethez viszonyítva alacsony.

Van, aki szerint ez a legfertőzöttebb

Örülnék, ha olyan tiszta lenne a számítástechnika, mint a cukoripar, ott legalább a forgalomnak csak a kilencven százalékát teszi ki az áfacsalás - nyilatkozta még tavaly a Figyelőnek Gálfi István,  az egykor éllovasok közé tartozó, ám 2014-ben az adócsalások miatt a piacról kivonuló Qwerty Computer Kft. ügyvezetője. Szerinte sok esetben a nagykereskedők által már áfacsalásra használt terméket egyes kiskereskedők legalább még egyszer megáfázzák. A machinációknak köszönhetően sokan irreális árakon kínálják portékáikat, míg  a legfertőzöttebb területnek az online értékesítést jelölte meg. Úgy tudja, a rendkívüli, évi sok milliárd forintos hasznot a szektorban árcsökkentésre használják.

A pörgetés és a hiányzó kereskedő

Az informatikában is elterjedt pofon egyszerű áfacsalási mód a "fiktív export", amikor az eladó csak látszólag bonyolítja le a nullás áfakulcs hatálya alá tartozó uniós kivitelt, miközben adó-visszaigénylést nyújt be a beszerzéseire, ám a valóságban a termékeket a belpiacon adja el számla nélkül. Van, hogy az exportra valóban sor kerül, de a dokumentumokban a ténylegesnél nagyobb eladott mennyiséget tüntetnek fel.

A NAV szerint az it-piacon elterjedt egy kifinomultabb módszer is a "hiányzó kereskedő". Ennek a lényege, hogy az áfafizetési kötelezettség egy valós cégnél keletkezik, amelyeknek az nem tesz eleget, ám mielőtt az adóhivatal elérné, a céget új tulajdonosoknak adják át, akik jellemzően hajléktalan személyek, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező külföldi állampolgárok. Ők rendszerint anyagi ellenszolgáltatás fejében csupán a nevüket adták a cégek átírásához, terhükre közokirat-hamisítás bűncselekményén kívül más nem róható.

A rendkívül sokarcú fiktív kereskedelmi ügyletekre jellemző a nagy szervezettség, a láncolatba általában tíz-húsz, vagy akár több tucat céget is beiktathatnak. A részt vevő vállalkozások többsége valós gazdasági tevékenységet nem végez, mindössze igazoló okmányokat állít ki, amelyeket felhasználva a láncolat többi tagja a befizetendő forgalmi adóját, társasági adóját csökkenti.

Még komolyabb probléma lehet, hogy a bűnszervezetek a valós áruforgalomnál jócskán nagyobb árumennyiségre igényelnek vissza áfát. Elképzelhető, hogy kevesebb az áfabefizetés, mint amennyi a visszaigénylés, így az állam számára a számítástechnikai kereskedelem veszteséges lehet a fogyasztási adó terén.

Az online kereskedelem még homályosabb

A közösségi szabályok szerint, amennyiben egy terméket egy másik EU tagállamból küldeményként feladva, vagy fuvarozással behozva értékesítenek, akkor az eladásnál annak az országnak az áfakulcsát kell alkalmazni, amelyben a kereskedő cég székhelye van. Magyarország esetében 35 ezer eurónak megfelelő értékesítési összegig alkalmazható ez a szabály, ezen értékhatár fölött a kereskedőnek már be kell jelentkeznie a NAV-hoz, az uniós szinten legmagasabb 27 százalékos magyar fogyasztási adó hatálya alá.

E szabályozással már évek óta számtalan kereskedő él vissza, jellemzően úgy, hogy csak külföldi cégbejegyzéssel bír, kizárólag magyar honlappal és elérhetőséggel rendelkezik, a távértékesítés pedig rendszerint fiktív. A legutóbbi, 2012-es becslések szerint körülbelül 25 milliárd forint értékű forgalmat bonyolítottak le azok a magyar nyelvű internetes boltok, amelyek teljes egészében kikerülik a hazai áfafizetést. (A frissebb adatokért kerestük a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Közhasznú Egyesületet, de a szervezet nem rendelkezik ilyenekkel.)

Bár, a webshopos áfavisszaélések korántsem termékspecifikusak, a műszaki termékek esetében - a 20 százalékos áfa miatt - Szlovákia az adóelkerülők kedvelt helyszíne. Az online csalók módszerei szintén változatosak: gyakori, hogy cégeik a 35 ezer eurós eladási limit meghaladása után sem jelentkeznek be a magyarországi áfa hatálya alá, vagy a limit fölött a vállalat egyszerűen osztódik, új szlovák cég(ek) jön(nek) létre. S, bár hiába kezeli NAV kiemelten az internetes kereskedelem ellenőrzését, az RSM szerint a csaló távértékesítők többségét nem lehetséges lefülelni (Egy-egy nagy fogás persze akad). E téren az ekáer alkalmazása akadályokba ütközik: egyfelől nem lenne méltányos a külföldi járművek folyamatos ellenőrzése, másfelől túlzott adminisztrációs terhet róna nemcsak a cégekre, de a hatóságokra is - érvelt Sztankó Dániel.

Ma már az adóhatóságnál is úgy vélik: e problémakör valódi megoldását az áfacsökkentés jelenthetné.