Az EU-n belüli lobbitevékenységeket vizsgáló nonprofit szervezet állítása szerint az ECB elnöke nem független módon járt el júniusban meghozott döntéseivel - mint emlékezetes, az ECB július elején kamatot vágott -, miután Draghi tagja a G30-nak. A tagság ellentmond a központi bank etikai előírásainak - közölte az uniós illetékesekkel a CEO - , a jegybankelnök viszont szoros kapcsolatokat ápol a csoporttal és zárt ajtók mögötti tanácskozásokon vesz részt. A CEO meglátása szerint a világ számos fontos pénzügyi vezetőjét összefogó G30 rendelkezik a nagy nemzetközi bankok érdekében folytatott lobbitevékenység jellemzőivel és az ECB-elnöknek nem kellene jelen lennie a csoportban, tekintettel a függetlenségét érintő összefüggésekre.

Megkaptuk a panaszt és levelet küldtünk az ügyben az ECB-nek - reagált a hírre az európai ombudsman, Nikiforosz Diamandurosz szóvivője -, most várjuk a bank válaszát, amire októberig van ideje. Az eurózóna jegybankja megerősítette, hogy megérkezett a megkeresés és határidőre részletes választ adnak rá.

Az 1978-ban alapított G30 saját közlése szerint a magán és az állami szférából, valamint a tudományos életből érkező legfelső szintű vezetőket összefogó, privát nonprofit csoport, amelynek tagjai évente kétszer, meghívott vendégekkel vitatják meg a világgazdaságban zajló folyamatokat. (A most Jean-Claude Trichet vezette csoport honlapja szerint utoljára tavaly decemberben tartott ilyen tanácskozást.) A tagok többsége a világ nagy jegybankjainak volt vezetője - vagy ma is az - , köztük van a Bank of Englandet irányító Mervyn King vagy a volt Fed-elnök, Paul Volcker is. A G30 soraiban azonban csakugyan vannak fontos aktív bankárok is, mint például  Jacob Frenkel a JPMorgan Chase International elnöke vagy Gerald Corrigan, a Goldman Sachs ügyvezető igazgatója (megjegyzendő, Draghi 2006-ban a Goldman Sachs alelnöki székéből érkezett az olasz jegybank élére). Az elméleti nagyságok közül a csoport tagja például a legismertebb válságelemzők közé tartozó  közgazdasági Nobel-díjas Paul Krugman is.