A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Már csak pár napjuk van a befektetőknek, hogy átgondolják, hogyan érintik őket a kamatjövedelem adózásának változó szabályai és megtegyék a szükséges lépéseket. Az augusztus 1-jétől életbe lépő új szabályozás alapelve, hogy az ezután keletkező kamatjövedelemre a 16 százalékos adó mellett 6 százalékos ehót (egészségügyi hozzájárulást) is kell fizetni, kivéve, ha a kamat magyar állampapírból vagy legalább 80 százalékban magyar állampapírba fektető befektetési alapból származik. Az ehót a kifizető (bank, brókercég) levonja.

Az augusztusi változásban leginkább azok érintettek, akik megtakarításaikat befektetési alapban, bankbetétben vagy például vállalati kötvényben tartják (ide tartoznak a mostanában népszerű devizás vállalati kötvények is), nekik az eszközök tartós befektetési számlára (tbsz) helyezése lehet a megoldás. Részvényekre, devizára, árupiaci befektetésekre, pontosabban ellenőrzött tőkepiaci műveletekre nem vonatkozik az új teher, és mentesülnek a tbsz-en, valamint nyugdíj-előtakarékossági számlán (nyesz) tartott befektetések is.

A nyeszen elért jövedelem után nem kell ehót fizetni, de ez a konstrukció csak igazán hosszú távú megtakarításoknál ajánlható. Ugyan jár utána állami támogatás, viszont a megtakarítás csak nyugdíjcélra használható fel, vagyis a felhasználáshoz el kell érni a nyugdíjjogosultságot. Ha pedig eleve nyugdíjas nyitja, akkor nincs állami támogatás és a korábbi három évvel szemben leghamarabb tíz év múltán lehet felvenni adómentesen a pénzt. Ha a meghatározott idő előtt veszünk fel pénzt a nyeszről, akkor a támogatást húszszázalékos büntetéssel növelten kell visszafizetni, a nyereség után 16 százalék az adó, de ehót ekkor sem kell fizetnünk. Egyéb korlátozások is érvényesek erre a számlatípusra, például csak forinteszközök helyezhetők el, illetve az ide befolyó osztalék adóköteles.

Még júliusban lépni kell

A törvényi változás így leginkább a tbsz felé terelheti a megtakarítókat. Érdemes azonban még augusztus elseje előtt tbsz-t nyitni, mivel az ezt követően nyitottakra szigorúbb szabályok érvényesek. Ezentúl ugyanis a három éven belül megszüntetett tbsz nyeresége után nemcsak a 16 százalékos adót, hanem az ehót is meg kell fizetni. (Az augusztus előtt nyitott tartós befektetési vagy tartós megtakarítási számlák esetében viszont csak az adót.) Ha három és öt év között szüntetjük meg a tbsz-t, akkor változatlanul 10 százalék az adókulcs és nincs eho sem, ha pedig kivárjuk az öt évet vagy többet, akkor adó- és ehomentes lesz az elért hozam.

Változik a kamatadó és a tőzsdei veszteség szembeállíthatósága is. Amennyiben a befektető az év végéig nyilatkozik erről a brókercégnél, úgy az augusztus 1. előtt képződött kamatadó még csökkenthető az ellenőrzött tőkepiaci üzletek árfolyamveszteségével, az ez utáni kamatadóra viszont ez nem vonatkozik és a szembeállíthatóság intézménye jövőre teljesen megszűnik. Így ez a szabály is a tbsz és persze az állampapírpiac felé tereli a megtakarítókat.

A jelenleg nem tbsz-en lévő kamatjövedelmet is érdemes lehet realizálni még júliusban, mivel az augusztus előtt realizált kamatjövedelem vagy befektetési jegy nyeresége szembeállítható az ellenőrzött tőkepiaci műveletek veszteségével. A befektetők számára összességében kedvezőtlen változásokon belül kedvező megoldás, hogy ha nem realizáljuk eddigi kamatadó alá tartozó jövedelmünket, csak az év későbbi részében, ehofizetési kötelezettség csak az augusztus után befolyt kamat után keletkezik.

A legrosszabbul az osztalékot felvevők járnak

Nem új szabály, de jó tudni, hogy a legrosszabbul azok járhatnak, akik osztalékot vesznek fel nem EGT (Európai Unió)-tagállamból, például amerikai részvény után. Ekkor a 16 százalék adó mellett 14 százalék ehót is fizetni kell. A 14 százalékos eho felső korlátja személyenként 450 ezer forint (ide tartozik a bér vagy a nem tőzsdei részvény osztaléka utáni eho is), vagyis ennek elérése után adott évben már nem kell további ehót fizetni. A 14 százalékos és a 6 százalékos (kamatjövedelem utáni) eho viszont nem vehető egy kalap alá és a 6 százalékosnak nincs is felső határa.

Befektetési szolgáltatóktól származó információink szerint az elmúlt hetekben sokszorosára nőtt a számlanyitási aktivitás. Leginkább a tbsz vonzó a befektetők körében, ami a fentiek alapján racionális döntésnek tűnik.