A parlament előtt fekvő adó-salátatörvény több ponton módosítja az adózás rendjéről szóló törvényt (art.). E törvényben írnák elő, hogy a jövőben két cég az egymás közötti elszámolást havi ötmillió forint felett köteles bankszámlautalásokkal megejteni − így kívánják csökkenteni a készpénzforgalmat, párhuzamosan a tranzakciós illeték bevezetésével. A törvény leszögezi, hogy nem érdemes több szerződésre felosztani a tranzakciókat, mert azt a törvény megkerülésének tekintik.

Az art. egy másik módosítása lehetővé teszi, hogy a NAV a jövőben az uniós támogatások elosztásáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség számára adatokat szolgáltasson, hogy az NFÜ a fejlesztési támogatások elosztásáról tájékoztatni tudja az Európai Bizottságot. Az NFÜ-nek el kell számolnia az EB-vel arról, hogy a kkv-k közül mely kedvezményezettek részesültek támogatásban. Ezek az adatok kinyerhetők a bevallásokból − ez kerülhet át az NFÜ-höz a mostani felhatalmazással.

Újra változnak a NAV-határozatokra vonatkozó postai kézbesítési szabályok. Ennek alapján a javaslat általános szabályként határozza meg, hogy az adózó részére szabályosan kézbesített adóhatósági iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a küldemény az adóhatósághoz a kézbesítés eredménytelensége miatt érkezik vissza. Az új szabályok szerint az adóhatóságnak a kézbesítési vélelem beálltáról nem kell értesítenie az adózót, természetesen ezalól kivételt képeznek azok az esetek, amikor a kézbesítési vélelem beálltáról az állami adóhatóságnak elektronikus úton értesítést kell küldenie − olvasható a törvényjavaslat indoklásában.

A kézbesítési vélelem beálltát valamennyi, a küldemény kézbesítésének eredménytelenségét okozó esetben megállapítja az adóhatóság. Jogkövetést támogató intézkedésként kerül bevezetésre a kézbesítési vélelemmel kapcsolatos adatoknak az adóhatóság internetes honlapján történő közzététele, valamint az ügyfélkapun keresztül való értesítés. Így a szabályszerűen feladott adóhatósági iratot a postai kézbesítés második megkísérlését követő ötödik munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni, ha a posta a rá vonatkozó szabályoknak megfelelően "nem kereste" jelzéssel küldte vissza azt az adóhatóságnak, vagy a küldemény átvételét a címzett − vagy meghatalmazottja − megtagadta.

A javaslat biztosítja, hogy az adózó a kézbesítési vélelem beálltát követően e ténynek az állami adóhatóság honlapján való közzétételét követő 15 napon belül kezdeményezhesse a kézbesítési vélelem megdöntését, hacsak nem tagadta meg a küldemény átvételét.