Első ízben rendeztek hétfőn sorsolást Romániában az úgynevezett nyugtalottón (más néven számlalottó vagy áfalottó), a bukaresti kormány által februárban bevezetett nyereményjátékon, amellyel az adócsalást akarják visszaszorítani. Az új szerencsejátékkal arra próbálják ösztönözni az embereket, hogy a kis értékű vásárlások alkalmával is igényeljenek gépi kibocsátású nyugtát, hogy minél több nyugtát összegyűjtve növeljék nyerési esélyeiket a nyugtalottón.

Az egymillió lejes (mintegy 68 millió forint) nyereményalapot azok között osztják ki, akik a következő egy hónapon belül jelentkeznek az adóhatóságnál február 7-én kiállított 6 és 6,99 lej közötti értékű pénztári nyugtákkal. A sorsoláson ugyanis a dátumot és egy, 1 és 999 lej közötti nyertes összeget határoztak meg.

A román Költségvetési Tanács adatai szerint 2013-ban a GDP 16 százalékát tette ki az adócsalás Romániában, ebből több mint 12 százalékot az áfacsalás tett ki. A bukaresti kormány idén több intézkedést vezetett be az adózási fegyelem növelése érdekében. Márciustól szigorították az adóelkerülők elleni fellépést, így például a hatóságok bezárhatnak valamennyi olyan kereskedelmi egységet, amely nem ad nyugtát.

Botrányok árnyékában

Azt egyelőre nem tudni, mennyire népszerű a játék, az ortodox húsvét hétfőjére időzített első sorsolás ünnepélyességét ugyankkor beárnyékolták a számlalottó szereplői körüli botrányok. A húzást lebonyolító lottótársaság vezérkara ellen a napokban több mint hatezer pénznyerő automata illegális üzemeltetése miatt indult bűnvádi eljárás: a vezérigazgató szombaton le is mondott tisztségéről.

Az is baljós előjel lehet, hogy a nyugtalottó ötletgazdája, Darius Valcov volt pénzügyminiszter időközben rács mögé került. Az adózási fegyelmet nyugtalottóval növelni akaró Valcovot azzal gyanúsítja a korrupcióellenes ügyészség, hogy titkos temetői találkákon vette át megvesztegetőitől a kenőpénzt, amit aztán értékes festményekbe fektetett, hogy kijátssza az adóhatóságot.

A Gyurcsány-kormány is próbálkozott

Az új görög kormány szintén komoly reményeket fűz az áfalottóhoz, de Magyarországon is volt hasonló próbálkozás, még a Gyurcsány-kormány ideje alatt. Igaz, ez nem volt hosszú életű, bár a bevezetés idején a sikeres japán, szerb és horvát példára hivatkozott a kabinet.

Az első hónapban, 2009 januárjában több mint 36 ezer számlát juttatott el a lakosság a szervező Szerencsejáték Zrt.-hez. A hivatalosan Tiszta Haszon Program - Számlával milliókért néven futó programban az vehetett részt, aki szolgáltatásról szóló, legalább ezerforintos számla adatait küldte be - közülük tíz főt sorsoltak ki, a nyeremény egy-egy millió forint volt.

A kezdeti részvételi adatokat nagy sikernek minősítette a kormány, de az év végére már jelentősen visszaesett az érdeklődés, októberben a 14 ezret sem érte el a résztvevők száma, az első tíz hónapban összesen 247,9 ezer számla adatai futottak be. A kabinet 690 millió forintot szánt a számlalottó beharangozó kampányára és a rendszer működtetésére, de - kommentálta akkor az adatokat a Magyar Hírlapnak Zara László,  a Magyar Adótanácsadók Egyesületének elnöke - a játék közel sem érte el azt a célt, amiért a kormány útjára indította. Az áfa- és adócsökkentést szorgalmazó szakember szerint a játékban valószínűleg a régi pályázók vettek részt hónapról hónapra, újak aligha küldenek be számlasorszámot. Úgy vélte, a lakosság terhei amúgy is nagyok, így kizárt, hogy egy család számlát kérjen például a szobafestésért, mert így minimum az áfa mértékével drágább lesz a szolgáltatás.

Milliók játsszák Szlovákiában, de így is csalódás

Szlovákiában a kezdeti nagy érdeklődés után tavaly jelentősen visszaesett a 2013-ban bevezetett számlalottó résztvevőinek száma, s az új szerencsejáték nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket - közölte idén januárban a Hospodárské Noviny (HN) szlovák gazdasági-közéleti napilap. Az MTI beszámolója szerint a számlalottó bevezetésétől tavaly karácsonyig 100 millió számlát regisztráltak a résztvevők. Az első hónapokban még átlagban havi 13 millió számlát jegyeztettek be, ez a szám az elmúlt félévben havi átlag négy millióra esett vissza - állapította meg a pozsonyi lap, amely szerint a szlovák kormány kezdeti - a számlalottó közvetlen hozadékaival szembeni - várakozásai túl nagyok voltak.

A szlovák pénzügyi tárca mellett működő Pénzügypolitikai Intézet (IFP) legutóbbi elemzése szerint a számlalottó évi 7-8 millió euró többletet hoz az államkasszába, ami Szlovákia éves teljes adóbevételének 0,2 százaléka. Ez az összeg a HN szerint aprópénz ahhoz az évi 235 millió euróhoz képest, amire abból számíthat a kormány, hogy az idéntől nem állította vissza az áfát az eredeti 19 százalékosra, hanem a Radièová-kormány idején bevezetett 20 százalékos szinten hagyta.

A számlalottó ugyanakkor pozitív kiadás-bevételi mérleget tudhat magáénak, hiszen működtetése évi 2-3 millió euróba kerül, s vannak tagadhatatlan kedvező hozadékai is - vélekedik a szlovák lap. A számlalottó bevezetése óta jelentősen nőtt ugyanis az adóhatósághoz érkező lakossági bejelentések száma, részben amiatt is, mert a bejelentők az adóhivatalban nem bejegyzett pénztárgépekből kibocsátott számlákkal nem tudtak részt venni a számlalottón.