A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Korántsem biztos, hogy érdemes egy legyintéssel elintézni Lázár János január közepi bejelentését, mely szerint a Svájcban elhelyezett vagyonokat szeretnék megadóztatni. Elég valószínűnek látszik ugyanis, hogy egy ilyen megállapodás Svájc számára még fontosabb is lehet, mint Magyarországnak: lapunk jogászkörökből úgy értesült, valószínűleg nem is a magyar kormány kereste meg a svájcit, hanem fordítva. - Mint ismert, a kormány januárban jelentette be, hogy minden magyarországi betétes adatát le fogja kérni Svájctól, s ezzel ezermilliárd forint értékű vagyon után 35 százalék adót vetnének ki.

Svájc néhány állammal már kötött ilyen, úgynevezett Rubik-egyezményt, amely lehetőséget hagy a számlatulajdonosoknak, hogy megőrizzék anonimitásukat. Ez ugyanakkor azzal jár, hogy nemcsak a kamat után kell adót fizetniük, hanem a számlán felhalmozott tőke után is. Ez alól persze lehet szabadulni, ha a számlatulajdonos felfedi anonimitását, s bemutatja: a számlán felhalmozott vagyon adózott jövedelemből származik.

Nagyon megijedt Svájc: az Európai Bizottság feketelistára teheti

Az Európai Bizottság (EB) azonban nem nézi túl jó szemmel ez efféle egyezményeket, szerinte ugyanis ennél sokkal transzparensebb rendszerre volna szükség. Éppen ezért a bizottság a Svájc és az USA között megkötött FATCA egyezményhez hasonlót képzelne el az Európai Unió (EU) és az alpesi állam között. Ez sokkal szigorúbb és keményebb szabályozás lenne, ezért Svájc inkább az egyes államokkal megkötött Rubik-egyezmények szaporításában érdekelt.

A tagállamoknak ugyanis, amelyek így kapnak valamennyit a kivitt vagyonokból, már nem fűződik komoly érdekük ahhoz, hogy támogassák az EB által erőltetett egyezményt, hiszen az övék már megvan. Együttműködés híján azonban a bizottság egyedül nem tehet sokat.

Az EB, látva Svájc próbálkozásait, elég durva szankcióval állt elő: a taxjustice nevű szakmai blog szerint a bizottság feketelistára teheti Svájcot. Ez azt jelenti, hogy úgy kezeli, mint egy nem transzparens, nem együttműködő offshore-helyszínt. Ez nemcsak hogy kínos, egyenesen húsba vágó következményekkel járó intézkedés.

A magyar adószabályozásban létezik az ellenőrzött külföldi társaság fogalma − ez az EU-n kívüli offshore-helyszín, vagyis alacsony adókulcsot alkalmazó állam, amellyel nincs Magyarországnak kettős adóztatás elkerülését célzó egyezménye. Az a cég, amely ilyen társasággal üzletel, az onnan származó számlákat nem számolhatja el, vagyis meg kell utána fizetni a társasági adót. E Magyarországon régóta működő szabály megnehezíti, hogy a nyereséget könnyedén lehessen ilyen ellenőrizetlen helyekre kivinni.

Amerikai állampolgár szinte már nem nyit számlát az alpesi országban

Az a fenyegetés, amely szerint Svájc az unióban ilyen státust kaphat, elég kemény és ijesztő, nem csoda, hogy az állam igyekszik mindent megtenni, hogy erre ne kerüljön sor. A bizottság ajánlatát ugyanakkor nagyon nehéz elfogadnia. Az USA által kikényszerített egyezmény megkötése óta ugyanis lényegében amerikai állampolgár nem nyit számlát Svájcban − ha ugyanezt teszik az európai polgárok is, az nagyon komoly érvágás lenne számára.

Pedig az amerikai egyezmény, a FATCA még csak alakulóban van, folyamatosak a tárgyalások és egyeztetések. Ezen egyezmény szerint az USA-n kívüli pénzügyi szolgáltatóknak, praktikusan bankoknak az amerikai számlatulajdonosaik számláiról adatokat kell szolgáltatniuk. Az adatokat az amerikai adóhatóságnak kell elküldeni. Az adattovábbítást évente kell megoldani, vagyis nem arról van szó, hogy minden egyes ki- és befizetést azonnal jelenteni kell.

A mintának tekintett FATCA alapján a végső haszonhúzó adatai is közölni kell

A szükséges adatok között van az ügyfél neve, címe, adószáma, számlaszáma, számlaegyenlege, számlaforgalma. Ha az ügyfél nem magánszemély, hanem cég, akkor a tulajdonosokra vonatkozó adatokat is meg kell küldeni, ha a tulajdonos egy ciprusi (vagy bármilyen) cég, akkor át kell adni a végső haszonhúzó adatait. Vagyis nem lehet kibújni az adatszolgáltatás alól. Csak azokra a társaságokra nem vonatkozik a szabályozás, amelyek Svájcban tényleges gazdasági tevékenységet folytatnak, például bicskát éleznek, csokoládét gyártanak vagy elemet cserélnek az órákban.

Jelenleg folyamatban vannak tárgyalások arról, hogy bizonyos országok, köztük Magyarország, Németország és több más uniós állam esetében az országok adóhatóságai fogják ezt az adatátadást elvégezni az amerikai adóhatóság számára.

Vagyis a pénzügyi szolgáltatók a saját országuk adóhatóságainak adják át a szükséges adatokat, s a hatóságok egymás közt intézik a tényleges adatátadást. A rendszer fokozatosan épül ki, várhatóan 2014-től lép működésbe, de nem kizárt az idei indulás sem − mondta Szalai Péter, a KPMG menedzsere.