Ma még tovább folyik az egyeztetés a kormány és a távközlési cégek között a tervezett távközlési adóról. A lapunk által megismert jogszabálytervezet szerint a magán előfizetők havonta - az egy hívószámról indított hívások - után tíz perces kedvezményt kapnak, ha pedig az előfizető ugyanazon cégtől több hívószámmal rendelkezik (például van mobil és vezetékes előfizetése is), akkor a mentesség azon hívószám esetén érvényesíthető, amelyhez a legmagasabb adóösszeg kapcsolódik. A havi összesen tíz perc kedvezmény után kell majd percenként két forint adót fizetni.

A mentesség "gondolata" feltehetően még nem jelent meg a telefonadó ötletét megfogalmazó Széll Kálmán Terv 2.0-ban, így elképzelhető, hogy emiatt nem is fog befolyni az idei évre tervezett 30, 2013-tól pedig 52 milliárd forint. Úgy tudjuk, hogy az előfizetők havonta átlagosan 170 percet telefonálnak, ebből jön le a 10-10 perc, így tehát 340 forint helyett 320 forintot kell fizetnie egy átlagos telefonálónak.

Maximum 700, illetve 2500 forint lehet az adó

Szintén az utóbbi idők tárgyalásainak eredménye lehet, hogy maximalizálták az adó mértékét, a magánszemélyek havi legfeljebb 700 forintot, az üzleti előfizetők pedig 2500 forintot fizetnek majd. Ehhez azonban jóval az ipari átlagot meghaladó percig kell havonta telefonálni. Magyarországon körülbelül 12,7 millió távközlési előfizetés van, de arra vonatkozó publikus adat nincs, hogy ebből mennyi a magán előfizető.

Szakemberek szerint a kedvezmény éves szinten néhány száz millió forintos kiesést eredményezhet. Az új adó a távközlési számlán jelenik meg, tehát azt a szolgáltató szedi be. Ezt a távközlési cégnek akkor is meg kell fizetnie, ha ügyfele nem fizette be a számlát, így az adót sem.

Így jött ki a 2 forint

Az érintettek az elmúlt napokban folyamatosan egyeztettek, ennek során a kormányzat "csak" abban volt érdekelt, hogy idén beszedje a tervezett 30 milliárd forintot, 2013-tól pedig az évi 52 milliárdot. Úgy tudjuk, hogy az említett percenkénti két forint nem valamiféle közgazdasági racionalitás alapján jött ki, hanem egy fordított megközelítés eredményeként, vagyis a valamilyen alapon szükségesnek gondolt 52 milliárd forintot osztották el az éves sms, illetve hívásszámmal, aminek az eredménye lett a két forint. (Az 52 milliárd forint, de az esetenkénti 2 forint indokai sem szerepelnek a tervben, ilyen alapon tehát ez lehetne kevesebb vagy több is).

A kormányzat tehát egy átláthatóbb változattal állt elő, a távközlési cégek ugyanis nyilvántartják és az ügyfél számláin közlik is például az elküldött sms-ek számát, illetve az ügyfél forgalmát. Ehhez a forgalomhoz egy informatikai támogatással
viszonylag könnyedén hozzárendelhető az alkalmankénti 2-2 forint.

Megosztott a tábor

Az elképzelés azonban megosztotta a távközlési cégeket. A forgalom arányos díj mellett érvelők azt is felhozták, hogy ezáltal tervezhetőbbé is válik a végösszeg, vagyis az árérzékenyebb réteg "szabályozni" tudja telefon költségüket, míg a másik érdekcsoport által szorgalmazott átalány díjas rendszernél ez nem befolyásolható.

Az utóbbi, vagyis az átalány díjas rendszert a mobiltelefon cégek szorgalmazták. Ebben az esetben az említett évi 52 milliárd forintot elosztották volna a Magyarországon lévő előfizetések számával, és így előfizetésenként körülbelül havi 300-400 forintot kellett volna fizetni. Tehát ebben az esetben is körülbelül ugyanolyan mértékben emelkedett volna a számla végösszege, mint a percdíjas számításnál.

A vezetékes telefonosokra nagyobb teher hárul?

Az összeget természetesen egyik esetben sem a távközlési társaság vetné ki, de az új teher hatással lehet a forgalmukra. A mobiltelefon társaságok forgalma és egy előfizetőre jutó árbevétele jelenleg lényegesen magasabb, mint a vezetékes telefonszolgáltatóké, így az átalánydíjas adó esetén a vezetékes telefont használókra arányaiban (a havi számlájuk összegéhez mérten) nagyobb mértékű emelés jutna, mint a mobil-előfizetőkre.

Ezért érhető, hogy a mobiltársaságok a "havi díjas" változatot támogatták. Ebben az esetben azonban a kisebb forgalmat lebonyolító és jellemzően szociálisan érzékenyebb ügyfeleknek is épp olyan (azaz relatíve magasabb) terhet kellene vállalniuk, mint például a sokat telefonáló direkt marketinges vagy call center tevékenységet végző cégeknek. (Bár egyes szakvélemények szerint ezek a cégek már áttértek vagy áttérnek a Skype használatára, így kevésbé lesz rájuk hatása).

Vannak még nyitott kérdések

Az elmúlt napok egyeztetései után sem ismert, hogy miként kezelik majd azokat a távközlési csomagokat, amelyek ingyenes hívásokat is tartalmaznak, ugyanígy nem derül ki a jogszabály tervezetből a flottások "kezelése" sem, ahogyan nem ad választ a tervezet a pre paid kártyások, illetve például a mellékek "kezelésére", a kormányzat mindenesetre az eredeti tervek szerint már július 1-jétől bevezetné az új adót.