Az ÁSZ megállapította, hogy 2009-2013. között az ellenőrzési feladatellátáshoz kapcsolódó belső kontrollkörnyezetet kialakították, a belső szabályozásokban azonban nem, vagy késedelmesen történtek meg a jogszabályi változásokat követő módosítások. Ennek következtében fennállt a kockázata annak, hogy a különböző szervezeti egységekben dolgozók egymástól eltérő módon, vagy nem vették figyelembe a megváltozott jogszabályi előírásokat. Az ellenőrzött szakmai területekre vonatkozóan nem adták ki az irányítási és ellenőrzési folyamatokban a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat bemutató ellenőrzési nyomvonalat, továbbá nem alakították ki teljes körűen a kockázatkezelési rendszert. Utóbbi azért maradt el, mert a hátralékkezelési, a végrehajtási, valamint a kiemelt adózói körben végzett adóztatási és ellenőrzési folyamatokban rejlő kockázatokat - egy-egy régió kivételével a 2013. évben - nem határozták meg, nem mérték fel, nem elemezték és nem értékelték

Volt olyan fontos terület, ahol bár a lehetőség nyitva állt, jókora csúszással lépett csak az adóhatóság. Konkrétan arról van szó, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) annak ellenére nem végezte el 2013 év végéig a vonatkozó eljárási rend módosítását - sőt, annak tervezetét sem készítették el -, hogy a törvény már 2013. január 1-jétől lehetővé tette a jelzálogjog bejegyzését az adók módjára behajtandó köztartozások tekintetében.

Kapcsolódó

Kiemelt adózók, ellenőrzés nélkül

Az adózás rendjéről szóló törvény 2011 végéig hatályban volt előírásai szerint a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező 3000 adózót - köztük a kiemelt adózókat - az állami adóhatóság köteles volt rendszeresen ellenőrizni (legalább háromévente) valamennyi adónem és költségvetési támogatás vonatkozásában. Az APEH/NAV ugyanakkor a 2009-2011. években nem tartotta be teljes körűen a törvényi előírásokat, mivel hat (az érintett kiemelt adózók 1 százalékának megfelelő) adózót nem ellenőriztek.

Az APEH/NAV nem tartotta be teljes körűen saját belső szabályzatait. A helyszínen ellenőrzött kiemelt adózók 8 százaléka (négy adózó) esetében - annak ellenére, hogy a belső szabályzat szerint az átfogó ellenőrzés terjedelmének legalább két teljes adóévnek kellett lennie, és rendelkeztek két ellenőrzéssel le nem zárt adóévvel -, csak egy-egy évet ellenőriztek. 33 működő adózó - az érintettek 6,7 százaléka - ellenőrzése elmaradt annak ellenére, hogy a megelőző két évben nem kezdődött, nem fejeződött be náluk átfogó ellenőrzés.

Rengeteg a hátralék

A 2009. évről 2013-ra az adó- és vámszakmai terület által nyilvántartott hátralékállomány 2 078,5 milliárd forintról 2 260,9 milliárdra, amelynek döntő része - átlagosan a 97,1 százaléka - adószakmai volt. (Összehasonlításul a 2015-ös költségvetés bevételi oldalának főösszege 16 312 milliárd forint.)

A hátralékállomány emelkedésének ütemét mérsékelte, hogy az ellenőrzött időszakban közel 3 800 milliárd forint hátralékot töröltek elévülés, behajthatatlanság, tartozás mérséklés, illetve a felszámolási eljárásokhoz kapcsolódóan. Mindemellett az APEH/NAV a 2009-2013. években évente 232,8-204,0 milliárd forint olyan működői adózói hátralékállományt mutatott ki, amelynek hátralékkezelése érdekében nem tett intézkedéseket.

A hátralékos adózók száma a 2009. évi 1 939 600ról 2013-ra 2 341 946-ra nőtt, az ellenőrzött évek átlagát tekintve az összes adóalany 52,8 százaléka hátralékkal rendelkező adózó volt.

A hátralékos adózók számának 92,9-93,8 százalékát az egymillió forint alatti tartozással rendelkezők tették ki, míg az 50 millió forint feletti tartozással rendelkezők a 0,2-0,3 százalékát.

A hátralékok harmadát törölték

Tavalyelőtt összesen 865,8 milliárd forint hátralékot töröltek, ami bő másfélszerese a 2009-es értéknek, viszont elmarad a 2011-es ezermilliárd forint feletti szinttől. A 2009-eshez képest a méltányosságból törölt hátralék értéke kevesebb mint a felére, 4,9 milliárd forintra csökkent, eközben a behajthatatlanná vált hátralék összege elérte a 120,7 milliárd forintot (+12,8 százalék), a felszámolásban törölt hátralék értéke pedig mintegy 644 milliárd forintra rúgott, szemben a négy évvel korábbi 358 milliárddal - itt 80 százalékos az ugrás.

A teljes, 2260,1 milliárd forintos 2013. évi hátralékállomány bő 38 százalékát törölték, 2009-ben még alig 26 százalék feletti volt ez az arány. A törölt hátralékok bő 40 százalékát, 353,1 milliárd forintot az áfasoron lehet látni, negyedét a késedelmi pótlékok teszik ki.

A nem működő adózói hátralékok aránya az összes hátralékállományon belül a 2009. évi 66,5 százalékról 2013. évre 69,8 százalékra nőtt, ami összesen 1 578,1 milliárd forint hátralékot jelentett.