A jelenleg általánosan alkalmazható 50 százalékos adóbírsághoz képest, jövőre akár az adóhiány 200 százalékáig terjedő összeget is fizethet az, akinél a hiányt az adóhatóság megállapítja. Az iratmegőrzési kötelezettség elmulasztása 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, míg a kapcsolt vállalkozások közti ügyletekkel járó nyilvántartási kötelezettség megsértése akár 4 millió forintba is kerülhet a nem kellően körültekintő adózónak.

Az adóhatőság egyre erőteljesebb fellépésére azoban felkészülhetnek a cégek. Ehhez az ügyvédi iroda adópartnere, Békés Balázs szerint több eszköz létezik. A szakember szerint a nagyobb vállalkozások kérhetik az újonnan bevezetésre kerülő tartós feltételes adómegállapítást, ami három évre védelmet nyújthat a folyamatos jogszabályváltozások ellenére is. Továbbra is alkalmazható a hagyományos feltételes adómegállapítás, amely a jogszabályváltozások ellen ugyan nem véd, de a tényállás változatlansága esetén hosszú távra rögzítheti az adófizetési kötelezettséget vagy annak hiányát. A kisebb adózók a kevésbé költséges bizonytalan adójogi helyzet intézményét vehetik igénybe, csökkentve a cég kockázatá - mutat rá a szakember.

Az FWT az eshetőségeket részeletezve megjegyzi, hogy a nagyobb adózók már eddig is alkalmazták a feltételes adómegállapítást, de ez véleményük szerint rendkívül költséges, az eljárási díj minimum 1 millió forint, különösen azt figyelembe véve, hogy egy esetleges jogszabályváltozás használhatatlanná teszi a határozatban foglaltakat.

Az új tartós feltételes adómegállapítás szintén nagyon drága - mutat rá az ügyvédi iroda közleménye -, de a nagyobb cégeknek érdemes megfontolniuk, hogy éljenek vele. Az így kapott határozat szerintük ugyanis három éves időtartamra biztonságot nyújt a társasági adót érintő jogszabályváltozásokkal szemben, így a vállalkozások ezáltal kevésbé vannak kitéve a követhetetlen, szinte hetente változó szabályoknak.

A kisebb vállalkozások pedig az adóbevallásukban jelezhetik az adóhatóságnak, hogy az alapul fekvő jogszabály kétes értelmezése miatt téves lehet a bevallott adó összege. Ha az adóhatóság ugyanis utólag megállapítja az adóhiányt, nem szabhat ki bírságot, még ha az adóhiányt az adózónak meg is kell fizetnie - érvel az adószakértő. A bejelentés azonban nem vonatkozhat áfá-ra, innovációs járulékra, szokásos piaci árra és adókedvezmény igénybevételére, de minden más esetben csökkentheti a kisebb vállalkozások adókockázatát - teszi hozzá Békés, aki emellett arra is felhívja a figyelmet, hogy a bevalláshoz ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő által ellenjegyzett jegyzőkönyvet kell csatolni.

A szakember azonban emlékeztet arra, hogy mindezek csak a pénzügyi kockázat csökkentésére alkalmasak, az esetleges tévedések továbbra is polgári jogi felelősséget vagy súlyos büntetőjogi szankciókat vonhatnak maguk után.