Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter október 9-én a TV2 Mokka című műsorában a luxusadóról azt mondta: "az áfában több kulcsot nem tudunk bevezetni, hiába akarnánk egy mondjuk 33-35 százalékos kulccsal luxusadót kivetni, ez nem olyan egyszerű". Arra a kérdésre, hogy a kormány ingatlanra, autóra vagy bankbetétre vetné ki a luxusadót, Varga Mihály nem adott konkrét választ, csak annyit mondott: "nem hiszem, hogy a bankbetétre külön luxusadót kellene kivetni".

Vámosi-Nagy Szabolcs, az EY adószakértője az ado.hu cikke szerint elmondta: a jövedéki adót az európai uniós szabályok szerint csak az úgynevezett ABC-termékekre (alkohol, benzin, cigaretta) lehet bevezetni. Ennek megfelelően a luxustermékek, mint például a luxusautók, nagy értékű ingatlanok és ékszerek nem tartoznak ide, így a jövedéki adót ezekre az árucikkekre nem lehet alkalmazni - mondta.

A forgalmi adó kapufa lenne

A forgalmi adó pedig ugyancsak "kapufának" tűnik Vámosi-Nagy Szabolcs szerint, mivel egy uniós direktíva szerint csak három kulcsot alkalmazhatnak a tagországok, amelyektől csak engedéllyel lehet eltérni. Az adótörvényekben mindemellett átszabhatnák az áfakulcsok rendszerét, és az eddigi 5, 18, és 27 százalékos áfakulcs helyett esetleg 5, 27 és 35 százalékos adómértéket határozhatnának meg. "Ha most csak azzal számolnánk", hogy a két kedvezményes kulcsot összevonnák, hogy az általános érvényű 27 százalékos mérték mellé bevezessék a 33-35 százalékos forgalmi adót, már akkor is komoly gondot okozna az adószakértő szerint.

Vámos-Nagy Szabolcs kifejtette: ebben az esetben a tej és a kenyér, valamint a turizmus forgalmi adója változhat. Ha ezek csökkennek az 5 százalékos szintre, akkor az ágazat örül majd, de az adóbevételek jelentősen megcsappanhatnak. Ebben a rendkívül feszített költségvetésben, amelyben az áfabevételek előirányzatát még meg is emelték az előző évihez képest, a kiesés nem vállalható. Ha viszont felemelnének 27 százalékra, akkor az a választások előtt politikailag vállalhatatlan üzenet lenne.

Az is elképzelhető lenne a szakértő szerint, ha az alsó kulcs emelkedne 9 százalékra, amellyel még a 10 százalék alatti húsáfás ígéretet tartani lehetne, akkor pedig a gyógyszerek és a hírlapok árát kellene emelni, ami szintén politikailag vállalhatatlan lenne, még akkor is, ha a hús árát így lejjebb lehetne húzni.

A kedvezményes kulcsok összevonása tehát alapfeltétele lenne annak, hogy a 35 százalékos luxuskulcsot bevezessék. Ez azonban Vámosi-Nagy Szabolcs szerint mind politikailag, mind költségvetésileg annyi kockázatot rejt, amit a kormány jelen helyzetben nem vállalhat fel.

Az áfakulcsok rendszerét azonban nemcsak a politikai és költségvetési kockázatok miatt, hanem az uniós direktíva további szabályai miatt is nehéz átszabni - hívja fel a figyelmet az adó.hu cikkében Farkas Gábor, a PwC Magyarország adótanácsadási üzletágának menedzsere. Az uniós szabályozás ugyanis nem csak a kulcsok számát határozza meg, de arról is rendelkezik, hogy a kedvezményes kulcs alá milyen termékeket lehet besorolni.

Érthetetlen elképzelés

A luxusadó jövedéki adó formájában való megjelenését Farkas Gábor sem tudja elképzelni a szigorúan meghatározott termékkörök miatt. Az egyetlen luxustermék, amit a jövedéki adó hatálya alá talán be lehetne vezetni az a parfüm, aminek jelentős alkoholtartalma van, de ebből biztosan nem számíthat az állam jelentős bevételre.

Hegedüs Sándor, az RSM DTM adóüzletág vezetője sem érti azt az elképzelést, hogy a luxusadót a jövedéki adó formájában vessék ki, ha a kormány a köznapi értelemben vett luxustermékek - mint nagy értékű gépkocsi, vitorláshajó, nagy értékű ingatlan, ékszer, drága ruhanemű - megadóztatását tervezi.

Az ugyan elképzelhető, hogy olyan termékekre, mint a dohányáru vagy az alkohol, erőteljesen megemelik a jövedéki adót, ez viszont nem nevezhető luxusadónak. Az is elképzelhető lenne, hogy egyes további energiahordozókra jövedéki adót vetnének ki, ami viszont ellentétes lenne a kormányzat rezsicsökkentő terveivel, és ugyancsak nehéz lenne luxusadónak nevezni.

Az adószakértő szerint kétfajta különadó jöhet szóba: az egyik a vagyoni típusú adó, mint például az ingatlanadó, vagy gépjárműadó. A másiknál, a fogyasztási típusúnál azonban nagyon vigyázni kell, hogy "nehogy az áfára hasonlítson, mert ezt az unió nem engedélyezné" - olvasható a cikkben.