Tegnap este a parlament elfogadta az adótörvényeket. Azt leszámítva, hogy a 2013-as változások - amelyek az októberben két lépcsőben bejelentett, majd 800 milliárd forint értékű egyenlegjavítást hivatottak megoldani - nem a fő szövegben szerepeltek, hanem a költségvetési bizottság által benyújtott módosítókban, nagy meglepetés nem született.

Lesz pénzügyi tranzakciós illeték - négy kulccsal, amely a legjobban a készpénzfelvételt bünteti, legkevésbé pedig az értékpapír ügyleteket -, lesz kiterjesztett bankadó, lesz megemelt, 14 százalékos eho a béren kívüli juttatásokon. Csökken a nagyobb árbevételű cégek számára az elszámolhatóság az iparűzési adóban, viszont bevezetik a szabad vállalkozási zónát, ahol a 100 millió forintot meghaladó beruházás után fejlesztési adókedvezményt lehet igénybe venni. Az önsegélyező pénztárakban lévő befizetésekből lehet fizeti a devizahitelek törlesztőjének egy részét, s az Erzsébet-utalvány kedvezményesen adható határa ötről nyolcezer forintra nő.

Kapcsolódó

Zavar a biztosítások adómentessége körül

A biztosítások fogalmának átalakítása azonban nem sikerült zökkenőmentesen. Az eredeti elképzelések szerint megszűnt volna a munkáltató által juttatásként nyújtott unit linked életbiztosítások adómentessége, mivel az átalakítás során csak a valódi kockázati életbiztosítás átvállalt díja maradt volna adómentes. Vagyis csak az, ami csak akkor fizet, ha az ügyfél meghal. A befektetésként, megtakarításként funkcionáló biztosítások adókötelesek lettek volna. Az eredeti javaslat szerint hároméves átmenetet adott volna a szabályozás a már megkötött szerződéseknek, a többi, újonnan kötött biztosítás pedig a nem kedvezményes béren kívüli juttatások szerint adózott volna - szja plusz 27 százalék eho.

Papcsák Ferenc, Zugló fideszes polgármestere azonban több módosítót is benyújtott a javaslathoz. Ezek közül volt ami megtartotta volna az adómentességet, lényegében az egész eredeti ötletet dobta volna ki a kukába. Ezen eléggé fel is háborodott a szakma, mivel ők, vagyis a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) például folyamatos egyeztetés után ajánlották a szaktárcának a módosítást, amelyet a minisztérium el is fogadott. Az eredmény olyan lett, mint a mesebeli lány Mátyás királynál. De inkább vitt, semmint hozott volna ajándékot, ugyanis a kompromisszumosnak nevezett, költségvetési bizottság által benyújtott javaslat megtartotta a unit linked biztosítások adómentességét. Erre a parlament rá is bólintott.

Papcsák önállósította magát

Ennél komolyabb módosítót is benyújtott azonban Papcsák, amelyet első körben sem a bizottságok, sem a kormány nem támogatott. Ennek ellenére szavaztak róluk, s a fideszes parlamenti többség nekimenve a kormány és a bizottságok akaratának meg is szavazták azokat.

Az egyik ilyen a magán-egészségbiztosítások számára jelent jót, a megszavazott szöveg szerint ugyanis az egészségpénztári befizetésekből ilyen biztosítások díja is fizethető lesz. Ez még nem is annyira nagy gond - annak ellenére, hogy minden jel szerint a kormány nem így akarja támogatni a magántőke bevonását az egészségügybe, vagy legalábbis még nem akarja.

A CIG-nek kedveznek

Jóval komolyabb az a módosító, amely többek között a CIG Pannónia biztosítónak jelentős mértékben lecsökkenti a fizetendő biztosítási adóját. A szintén sem a kormány, sem a bizottságok által nem támogatott, ám mégis szavazásra bocsátott, és a fideszes, KDNP-s képviselők által elfogadott javaslat ugyanis differenciálja az adó mértékét. Ezek szerint a biztosítási adónak egymilliárd forint tárgyévi bruttó díjelőírás eléréséig 25 százalékát, az egymilliárd forint feletti, de nyolcmilliárd forint alatti része után 50 százalékát, az e feletti összegre száz százalékát kell megfizetni.

Nem csak a CIG járhat jól ezzel a módosítással, ám az összes többi Papcsák fémjelezte javaslatot együtt nézve egyértelmű, kinek fognak azok kedvezni. Ez a biztosító ugyanis még alacsony díjelőírással bír, fő bevételi forrása a unit linked biztosítás, és nemrégiben startolt el a magán-egészségbiztosítási termékével.