Az Európai Bizottság továbbra is fenntartja a kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben az alkoholtermékek illetve a dohánytermékek jövedéki adójával összefüggésben. A testület úgy látja, hogy Magyarország jogtalanul alkalmaz két különböző adókulcsot az etil-alkoholból készült termékekre, hiszen az Európai Unió a minimum adószint meghatározása mellett csak egyetlen adókulcs alkalmazását teszi lehetővé. A dohánygyártmányok értékesítésénél pedig sérelmezi azt a rendszert, amely értékesíthetőségi határidőt szab a jövedéki adóemelési időszakot megelőzően készletezett termékekre.

A magyar kormány továbbra is kitart amellett, hogy a komoly egészségügyi kockázatot jelentő, finomszesz és mesterséges aromák felhasználásával készült, úgynevezett "kommersz" szeszes italoknak magasabb legyen a jövedéki adója - olvasható az NGM közleményében. Indoklásuk szerint a "kommersz" szeszes italok kedvező kiskereskedelmi ára ugyanis az egészségre károsabb alkoholtartalmú italok fogyasztását növelte, ezért a differenciált adómérték bevezetése az alacsonyabb minőségű italoknál a fokozott egészségügyi kockázatára való tekintettel az egész társadalom érdeke. A Bizottság ugyanakkor ezzel a különbségtétellel nem ért egyet.

A dohánytermékek értékesítésénél vitatott rendelkezéseknek is kiemelt jelentősége van a jövedéki adózás rendszerében, hiszen a gyártók és forgalmazók adóemelést megelőző, túlzó készletezési szokásai jelentős kárt okoztak a hazai költségvetésnek.

A fentiekre tekintettel Magyarország kész arra, hogy a fentiekben részletezett álláspontját a kötelezettségszegési eljárásban az Európai Bíróság előtt is megvédje - áll az NGM közleményében.

Az előzmények

Három korábban indított kötelezettségszegési eljárást is új szakaszba léptet Magyarországgal szemben az Európai Bizottság - közölte szerdán a brüsszeli testület. A Bizottság úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött Budapestre abban az eljárásban, amely az uniós versenyjog maradéktalan alkalmazására kéri Magyarországot a mezőgazdasági termékek terén, miután Magyarország olyan jogszabályt fogadott el, amelynek értelmében a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) gyakorlatilag nem léphet fel a mezőgazdasági termékekkel kartellezők ellen. Közleményében a bizottság világossá teszi, hogy az uniós szerződés tiltja a kartellezést és a piacot más módon korlátozó üzleti gyakorlatokat, ezek kizárása pedig hatékony és elrettentő erővel bíró büntetések kiszabásával lehetséges. Ez a kötelezettségszegési eljárás októberben indult, és Brüsszel azt kifogásolja, hogy a GVH agrárkartellek esetében csak akkor állapíthat meg büntetést, ha az érintett gazdasági szereplők az után is fenntartják a fogyasztókat megkárosító, versenykorlátozó tevékenységet, hogy a hatóság azonosította a törvényellenes tevékenységet, teljes mértékben alátámasztotta bizonyítékokkal a kartell létezését, és felszólította a feleket, hogy megszabott határidőre hagyják abba a versenykorlátozó magatartást.

Emellett az adózás terén indult eljárásokban is elindult egy-egy ilyen levél Brüsszelből Magyarországra. Az egyikben a bizottság annak a gyakorlatnak a beszüntetésére szólítja fel Magyarországot, hogy különféle szeszesitalokra különböző jövedékiadó-kulcs vonatkozik, és az egyik jelentősen magasabb a másiknál. A bizottság közleményéből az is kiderül, hogy az uniós jog a szeszesitalok esetében egyetlen általános jövedékiadó-kulcs alkalmazását teszi lehetővé azok alkoholtartalmától függően, ezzel szemben Magyarország a szeszesitalok készítési módja és összetétele szerint különbözteti meg, és adóztatja eltérő módon ezeket az italokat. A magyar jog az olcsóbb, aromával ízesített, "kommersz" szeszesitalokat sújtja nagyobb adóval. Emiatt tavaly áprilisban indult el hivatalosan a kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen.

A másik indoklással ellátott véleményben Brüsszel azt kifogásolja, hogy a forgalmi vagy jövedéki adó változása esetén a régi zárjeggyel ellátott dohánytermékeket 15 nap után ki kell vonni a forgalomból. A bizottság közleményéből az derül ki, hogy a jövedéki adóztatás harmonizációját szolgáló irányelv nem teszi lehetővé, hogy a magyar jog korlátozza egyszer már forgalomba került dohánytermékek kereskedelmét. Ez az eljárás tavaly május végén indult Magyarország ellen.

A bizottság tudatta azt is: Magyarországnak mindhárom ügyben 60 napja van arra, hogy a kifogásolt jogszabályokat összhangba hozza az uniós szabályokkal, máskülönben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.