A miniszterelnök 10 pontból álló, munkavédelmi akciótervre keresztelt intézkedéscsomagot jelentett be hétfőn a parlamentben, amit a "tranzakciós illeték végső formájából", vagyis nagyobb részt a jegybanktól és az államkincstártól is beszedni tervezett pénzekből finanszíroznak majd. Az intézkedéscsomag - amely alapján körvonalazódni látszanak az eva és az ekho utáni idők - főbb elemei az alábbiak:

  • A kormány elengedi a 55 év feletti és a 25 év alatti fiatalok esetében a szociális hozzájárulási adót - leánykori nevén a munkáltatói tb-járulék - 50 százalékát havi százezer forintos bruttó bérig. (Ez két pontnak számít, így jön ki végül a 10.)
  • Felére csökkentik a 25-54 éves kor között, képzetségett nem igénylő munkakörben dolgozók után fizetett szociális hozzájárulási adót.
  • Kisadózók adó- és adminisztrációs terheinek csökkentése, tételes adózással. Ennek keretében az évi hatmillió forintnál kisebb árbevételű mikrovállalkozók számára havi 50 ezer forintos átalányadó megfizetésével mentesülnek a társasági adó, az szja és a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól. Amennyiben a mikrovállalkozó nem főállásban, hanem mellékállásban működik, úgy a havi adó csak 25 ezer forint. A mikrovállalkozások átalányadóját az egyéni vállalkozók, a betéti társaságok és közkereseti társaságok választhatják.
  • A 25 főnél kisebb kis- és közepes vállalkozások számára jön a kisvállalati adó, ami az új adó társasági adót, a tb-járulékot váltaná ki. Az adó alapja a vállalkozás nyeresége és az alkalmazottak bérének összege (Orbán így fogalmazott, ám a pontos számítási mód egyelőre nem ismert), az adó mértéke pedig 16 százalék. A miniszterelnök szerint ez az új adó 300 ezer kis céget érinthet, ahol 800 ezer foglakoztatott dolgozik.
  • Járulékkedvezmény kapnak azon cégek, amelyek tartós munkanélkülieket foglalkoztatnak - utánuk két évig egyáltalán nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni, a harmadik évtól pedig 50 százalékos adókedvezményt kapnak.
  • A gyesről/gyedről visszatérők után két évig egyáltalán nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni, a harmadik évtól pedig 50 százalékos adókedvezményt kapnak.
  • Áfaegyszerűsítés - a jövőben 500 ezer euró (mai árfolyamon közel 150 millió forint) alatti éves árbevételű cégek áttérnek a pénzforgalmi áfaelszámolásra, vagyis ezen cégeknek csak akkor kell befizetniük az adóhivatalnak az áfát, amennyiben a számláikat kifizették.
  • Devizahiteles cégek - a devizaárfolyam-veszteségek miatt csapdába esett cégeknek a 2012-13-ban a mérlegek készítésénél a tőkeveszteségbe nem kell beszámítani a devizaárfolyam átértékelődésből származó veszteséget - így átmenetileg mentesülnek a tőkeveszteség rendezésétől is - így módosítaná a kormány a számviteli törvényt.
  • Lazítanának házipénztár-rendszerre vonatkozó szabályokon is, Orbán szerint ugyanis jelenleg jelentősek a korlátozó szabályok, amiket meg kell szüntetni.

Az intézkedések tervét a jövő héten terjesztik a parlament elé, a képviselők ősszel szavazhatnak róla.

Honnan lesz erre pénz?

Amint arról a bevezetőben szó volt, a program 300 milliárd forintba kerül, ennek fedezetét teremtenék elő a tranzakciós illetékből. A javaslatok ugyanakkor hatalmas lyukat ütnek a 2013-as költségvetésen, ugyanis a kormány a terveit nem létező pénzekből fedezné, hiszen sem az MNB-től, sem a Magyar Államkincstártól várt 100-100 milliárd forintos tranzakciós illeték beszedésének nincs meg az alapja. Mint ismert, a kormány az MNB-nél elhelyezett betétekre is kiterjesztené a normál 0,1 százalékkal szemben 0,01 százalékos mértékű adót.

Sem az MNB, sem az államkincstár befizetése nem jelent egyebet, mint azt, hogy az állam az egyik zsebéből a másikba pakolja a pénzt, időnyerési céllal.

Kép: MTI

Az MNB esetében ugyanis az így keletkező 2013-as veszteséget a költségvetésnek 2014-ben ki kell pótolnia, vagyis a játék nullszaldós, egyetlen forintnyi valós bevétele nem származik a büdzsének. Hasonló a helyzet a kincstári műveleteknél: amennyiben azt kiterjesztik az államkincstárra, akkor azt az által kezelt pénzekből kell lecsippenteni, vagyis a százmilliárdos illeték nem más, mint ugyanekkora mértékű fűnyírószerű megszorítás.

További százmilliárd forintot Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az Országvédelmi Alap - tulajdonképp a makrogazdasági tartalék - megszüntetésével hozna be, ezzel viszont egyetlen fillér sem marad a vártnál kisebb növekedési kockázatok ellensúlyozásra.

A javaslatok adólábáról, vagyis a jegybanki és az államkincstári műveletek tranzakciós illetékéről már hétfő este döntenek a képviselők. Az eredmény borítékolható, hiszen Orbán Viktor is utalt arra, hogy ezek az adók teremtik meg a munkavédelmi akcióterv fedezetét.

Kapcsolódó