A magyar gazdaság jelenleg duális szerkezetű, vagyis van nagyon sok kicsi, és kis számú nagyvállalat az országban, s utóbbi szűk kör adja a társasági adóbevételek javát. Az alapvetően exportorientált nagyvállalati szektor és a jellemzően belső piacra termelő kisvállalkozás különbözősége okán teljesen más napi problémákkal szembesül, ezáltal az adórendszeri megközelítésük sem lehet egyforma. A dualitást a megelőző évek adórendszere nem ismerte el kellő mértékben, pedig több nemzetközi tanulmány is azt ajánlja, hogy a kisebb társaságok másképp adózhassanak, mint a nagyok, csökkentve ezzel a kkv-szektor terheit - mondta Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, a Napi Gazdaság adóreggelijén.

Az előzetes felmérések és rendelkezésre álló adatok szerint a két új kisvállalkozások számára kitalált adónem, a tételes adó és a kiva a cégek és egyéni vállalkozók jelentős hányadának lehet előnyös. Vagyis nagyjából 500 ezer cég vagy vállalkozó térhet át a két új adózási mód valamelyikére: többségük a tételes adóra, kisebb hányaduk pedig a kivára.

Ki térjen át kivára és ki a tételes adóra?

Ez a szám ugyanakkor csak a potenciális kört tartalmazza, vagyis korántsem biztos, hogy a január 15-re kitolt áttérési határidőig ennyien meg is hozzák a döntést. A tételes adónál még viszonylag egyszerű a számtan: a hatmillió forint árbevétel alatti egyéni vállalkozók, cégek akár az eva, akár az általános szabályok szerint adóznak, nagyjából jobban járnak, ha áttérnek. A kivánál ennél bonyolultabb a helyzet.

Leginkább azért, mert hosszabb távú tervezést követel meg. Több éves távlatban mutatkozik meg ugyanis valójában, hogy megérte-e a váltás vagy sem. Kérdés, mit lehet most tervezni öt évre? - fogalmazott Zara László, az Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. Itt a bevételeket, költségeket viszonylag jól kell tudni belőni - tette hozzá.

A helyzetet is nehezíti, hogy jóllehet a döntést a vállalkozásoknak maguknak kell meghozniuk, ám ezt csak a könyvelőjükkel folytatott egyeztetés után tudják megtenni. A könyvelők pedig nem szívlelik túlságosan az újfajta adónemeket. A tételes adóval kapcsolatban az az aggályuk, hogy a munkájukra nagy valószínűséggel továbbra is igényt tartanak majd a vállalkozók, ám minden bizonnyal jelentős díjcsökkentést várnak majd el tőlük.

A kivánál kicsit összetettebb a kép: mivel korántsem biztos, hogy az áttérés minden esetben indokolt lesz, s minden esetben adócsökkenést eredményez, ha mégsem jönnek be a várakozások, akkor a könyvelő lesz a hibás. Hiszen ő javasolta az átállást, annak ellenére, hogy a döntést végül a cég hozta meg - mondta Kálix Géza, a BKIK osztályvezetője.

Nőhet a bevételi határ

A tételes adó esetében az áttérők java valószínűleg már az idén - pontosabban január közepéig - megteszi a szükséges lépéseket, a kivánál kicsit hosszabb időszakra lehet számítani. Az evához hasonlóan néhány év is kellhet ahhoz, hogy a kiva elérje az üzemméretet: az eva bevezetésekor sokan egyszerűen nem is nagyon akarták elhinni, hogy ilyen van, ezért csak lassan szánták rá magukat a lépésre.

Ha nagyon jól megy, akár a bevételi határ emelése is szóba jöhet a kivánál Balog szerint, de első körben az a cél, hogy a társaságok megismerjék és alkalmazzák az új adónemeket.