A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Nem változott jelentősen a kisvállalkozások új adóiról szóló szabályozás a beterjesztett verzióhoz képest. Ezek szerint a megmaradó eva mellett a vállalkozások választhatják a tételes adózást és a kisvállalkozói adót (kiva). A korábbi várakozások szerint az evások kétharmada tér majd át a tételes adóra. Ezt a nettó hatmillió forint alatti bevételt produkáló cégek, egyéni vállalkozók tehetik meg − persze ez nem jelenti azt, hogy minden evás, akinek hatmillió forint alatti a bevétele, meg is éri az áttérés.

A végleges verzió szerint a jogszabály az adózókra bízza, használják-e a tételes adót színlelt munkaviszony létesítésére, vagyis megteszi-e a munkáltató, hogy alkalmazottjával munkaviszonyt bont és vállalkozói szerződést köt vele, mint tételes adózóval. Az eredeti ötlet szerint itt bukott volna a számla befogadója, vagyis a megbízó, mert az összeget nem számolhatta volna el költségként. A megszavazott verzió azonban ezt mégis megengedi, ráadásul a zárószavazás előtti módosító értelmében korlátlanul.

Az más kérdés, hogy ha a befogadott számlák értéke meghaladja az egymillió forintot, akkor mind a számla kiállítójának, mind a befogadójának adatot kell szolgáltatnia a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számára. Ha ezt megteszik, viszonylag nagy az esélye annak, hogy a hatóság ki is megy egy kis ellenőrzésre, ekkor azonban nem a revíziónak kell bizonyítania, hogy az illető munkaviszonyt leplez a szerződéssel, hanem a tételes adózónak, hogy ő valóban vállalkozó és nem munkavállaló. Ehhez mankót is ad a törvény, ezek szerint például ha bevételének legalább felét máshonnan kapja, ha nem a megbízó infrastruktúráját használja − beleértve a gépeket és ingatlant −, ha nincs alárendelt viszonyban, ha önállóan végzi munkáját, akkor vállalkozó. Mindenki maga döntheti el, bele akar-e menni egy ilyen játszmába.

Lehet halmozni

A zárószavazás előtt sem tettek be azonban olyan módosítót, amely megtiltaná a tételes adózású cégek halmozását. Egy tanácsadó, tolmács vagy it-szakember akár két-három tételes adózású céget is kreálhat, 6-6 millió forintig. Az elsőben főállásúként, a többiben mellékállásúként 50, illetve 25 ezer forint havi adóval le is tudhat mindent.

Hasonló tiltás a kivába alapból bekerült: a kapcsolt vállalkozások paramétereit össze kell adni. Itt az adó mértéke 16 százalék, amit a bérköltség és a pénzforgalmi eredmény, de legalább a bérköltség után kell megfizetni. Csak az kivázhat, akinek maximum 25 alkalmazottja és 500 millió forint bevétele volt az előző évben. A kiva előnye, hogy jóval kisebb a bér teljes költsége, hiszen 27 százalék szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás helyett csak 16 százalék kivát kell fizetni. Főleg annak jó ez, akinek költségei java részét a magasan kvalifikált alkalmazottak bérezése teszi ki − például egy it-cégnek.

Nem lehet spórolni az osztalékadón

A kivában jelentős változás volt, hogy végül az osztalékadón nem lehetett spórolni. Az indoklás szerint az osztalék nem a vállalkozás, hanem a tulajdonos terhe, így azt vállalkozásfejlesztés címszóval nem kell támogatni. Eredetileg a képződött nyereség után csak osztalékadót kellett volna fizetni, járulékot nem, ám a hatályos szöveg már az általános szabályokat tartalmazza. Ezzel adott körben mégiscsak vonzó alternatíva maradt az eva − a kiva ugyanis csak bizonyos költségszint felett éri meg jobban, mint az eva, amely magában foglal minden osztalékkal kapcsolatos fizetnivalót.

Érdemes a munkahelyvédelmi akcióterv többi elemét is megnéznie annak, aki esetleg kivára akar áttérni. Itt ugyanis nem lehetséges semmilyen munkabérterhet érintő kedvezmény igénybevétele. Márpedig ez nem két fillér. Pályakezdők, gyedről, gyesről visszatérők és tartósan munkanélküliek alkalmazása esetén például két évig nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni − pontosabban ezt a tételt kedvezményként érvényesítheti a munkáltató − havi 100 ezer forintos bérig. Ezt követően a harmadik évtől a teher felét kell csak megfizetni. Nem ennyire gáláns ugyan, de szintén kedvezményt ad az 55 év felettiek és a képzettséget nem igénylő munkát vállalók alkalmazásakor. Itt az adó fele jár kedvezményként.

Vagyis egy takarítócég, amely pályakezdőket és gyesről visszatérő kismamákat alkalmaz, semmi esetre se válassza a kivát, mert biztosan sokat fog bukni rajta. Az a társaság azonban, amelynek jól meg kell fizetnie "zsenijeit", nem sokat ér azzal, hogy a csillagászati fizetésből az első 100 ezer forint után kap némi kedvezményt.

 

Munkaügyi adatok (ezer fő)
ÉletkorFoglalkoztatottMunkanélküli
Férfiak
15-194,66,9
20-24106,239,2
55-59214,220,8
60-6448,1-
Nők
15-193,92,2
20-2492,031,8
55-59206,317,9
60-6440,6-
Forrás: KSH