Az idén lehet először söralátéten adóbevallást benyújtani. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján már elérhető a személyi jövedelemadót érintő összes nyomtatvány, a teljes csomag mellett az egyoldalas adónyilatkozat is, vagyis maga a söralátét.

Ezen elvileg csak három rubrikát kell kitölteni − a név és a cím mellett −, a jövedelmet, az adóalapot és a fizetendő jövedelemadót. Vagyis alig elrontható. Az alig kitételt egyrészt az indokolja, hogy az adózók jelentős része rendszerint nem írja alá a bevallását, ettől a kötelezettségtől pedig nem mentesülhet senki az idén sem − kivéve, ha elektronikus úton nyújtja be a magánszemély a bevallását. Az aláírás problémája mellett arra is számítani kell, hogy ezen a nyomtatványon az adóalapot, az adót az adózónak magának kell kiszámítania és beírnia.

Kapcsolódó

A legnagyobb hibát azonban akkor követi el a nyilatkozatot tevő magánszemély, ha a nyomtatványon szereplő bizonytalan adójogi helyzet mezőbe is beleikszel. A bizonytalan adójogi helyzet egy új elem az adórendszerben, leegyszerűsítve akkor élhet vele a magánszemély vagy cég, ha nem biztos abban, hogy jól értelmezte a jogszabályt. Ha ezt jelzi, nem mentesül ugyan az adókülönbözet megfizetésétől − ha kiderül, hogy valóban tévedett −, ám a bírságot legalább nem kell megfizetnie. A bizonytalan adójogi helyzet bejelentése az áfán, innovációs járulékon és transzferárakon kívül tetszőleges adónemre vonatkozhat, így technikailag nem lehetett kihagyni a söralátétről sem − tájékoztatta lapunkat a hatóság. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gyakorlatban alkalmazni kellene.

A söralátéten bevallók esetében ugyanis nem állhat elő olyan helyzet, amikor ez indokolt lenne. Ha valaki nem biztos abban, hogy kell az adót kiszámolni, ha nem tudja, hogy kell az adókedvezményt érvényesíteni, az csak rossz értelmezés, nem pedig vitás helyzet kezelése. Arról nem beszélve, hogy ennek a bejelentésnek díja is van − százezer forint. Vagyis százezer forint ellenében bejelenthető, hogy nem tud az adózó jogszabályt értelmezni.

De a java csak ezt követően jön. A hatóság ugyanis egy ilyen bejelentésre automatikusan vizsgálatot indít, s ha kiderül, hogy csak megszokásból húzott ikszet az adózó a rubrikába, ennek is meg kell fizetnie az árát − az adóhatóságot ugyanis lényegében félretájékoztatta, hiszen valójában semmilyen bizonytalan adózási helyzet nem áll fenn.

Söralátétet csak bizonyos esetben tölthetnek ki a magánszemélyek. Csak egy munkáltatótól származhat a jövedelem − vagyis eleve kiesik az, aki tavaly év közben váltott munkahelyet. Több helyről csak akkor származhat jövedelem, ha az egyes kifizetőktől származó bevétel nem haladja meg a százezer forintot. Az összevont jövedelem nem haladhatja meg a 2,75 millió forintot, illetve ha mégis több ennél, a magánszemélynek kiegészítő nyilatkozatot kell tennie, hogy várhatóan nem keletkezik egyéb, összevonás alá eső jövedelme. A söralátétre nem vihető fel külön adózó jövedelem, így sem tőzsdei ügyletből, sem ingatlan értékesítéséből, sem egyéb forrásból származó adóköteles jövedelem.

Szintén elesik a söralátét kitöltésének lehetőségétől az, akinek ezer forintot meghaladó adófizetési kötelezettsége van vagy ennél több adót igényel vissza. Kedvezményeket igénybe vehet ugyan, ám azt havonta, az előlegekből kell érvényesítenie. Így kiesnek azok a magánszemélyek is, akik kedvezményt vettek igénybe a pénztári vagy nyugdíj-előtakarékossági számlára fizetés után s az összeg jóváírását kérték a pénztári vagy előtakarékossági számlán.

Honnan tudjam, söralátétezhetek-e?

A munkaadónak kötelessége tájékoztatnia alkalmazottait, ha a rendelkezésére álló információk alapján jogosultak a nyilatkozattételre − azt nyilván nem tudja a munkáltató, tőzsdézett-e a munkavállalója. A NAV több mint 900 ezer adónyilatkozatot küld ki, ennek ellenére természetesen bárki választhatja a teljes csomag kitöltésének lehetőségét is.