Jelentősen csökkent tavaly 2013-hoz képest a pénzmosással kapcsolatos bejelentések száma: a NAV Pénzmosás Elleni Információs Irodája szerint tavaly a hatóságokhoz 9618 bejelentés érkezett. A megelőző évben 12 855 eset került a hivatalok látókörébe, ugyanakkor két évvel korábban a tavalyinál is kevesebb, összesen 7683 ügyre mozdult rá a hatóság, vagyis az estek számából nem lehet trendet felvázolni.

A bejelentések viszont egyre szofisztikáltabbak: a jelentés kiemeli, míg a korábbi években egy-egy gyanús tranzakciót jelentettek, ma már az ügyfelek magatartását vizsgálják, ráadásul nem ritkán olyan dokumentumokat is csatolnak a bejelentésekhez, amely segíti a hatóságok elemző tevékenységét is, így az akár egy bűnügyi eljárás alapja is lehet. A bejelentések túlnyomó többsége (84 százaléka) a bankoktól érkezik. Viszonylag szorgalmas bejelentők a biztosítók és a pénzváltók is. Tavaly nem érkezett egyetlen bejelentés sem az árutőzsdei szolgáltatóktól, illetve a privátbankároktól - amit magyarázhat az is, hogy e két ügyfelei alig egy-két ezer főre rúghatnak összesen Magyarországon.

A TEK-hez is kerültek információk

A beérkezett 9618 bejelentésből több mint 2800 esetben adott át információt a társszerveknek a Pénzmosás Elleni Iroda. A legtöbb ügy a NAV-nál landolt, de kerültek esetek rendőrséghez, a nemzetbiztonsági szolgálatokhoz, a TEK-hez - sőt, 36 esetben értesítették a Nemzeti Védelmi Szolgálatot. (Ez a szolgálat elsősorban a kormányzati alkalmazottak és a rendvédelmi dolgozók megbízhatóságát vizsgálja.) Az iroda csupán 64 esetben kezdeményezett eljárást, illetve a 152 ügyletet függesztetek fel, így 1,6 milliárd forint illetve 3,5 millió euró (azaz mintegy 1,1 milliárd forint) átutalását akadályozták meg - ami a hazai bankrendszer egynapi forgalmában is elhanyagolható tétel.

2014-ben 5 esetben merült föl magyarországi banki tranzakcióval kapcsolatban a terrorista szervezet finanszírozása. Ezekben az ügyekben nincs érdemi mérlegelési lehetőségük a pénzügyi szolgáltatóknak: minden, a témában felmerülő információt kötelesek jelenteni. A jelentés nem szól a öt bejelentés további sorsáról, de nyilvánosan elérhető források szerint 2014-ben egy nyílt eljárást sem indítottak a hatóságok terrorizmus finanszírozása miatt. Ez jelentheti azt is, hogy az esetek vaklármának bizonyultak, de azt is, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok vették kezükbe az ügyet. A jelentésből kiderül, hogy a bankok nincsenek egyszerű helyzetben, hisz tavaly folyamatosan változtak az ENSZ és az EU terrorizmussal kapcsolatos tilalmi listái az ukrán válsággal vagy épp Jemennel kapcsolatban.

Így válhat könnyen gyanússá

  • Tipikusan gyanúsnak számít, ha egy gazdasági társaság a fizetési számláján jóváírt összegeket közel ugyanolyan értékben azonnal vagy rövid időn belül továbbutalja,
  • Önmagában gyanús lehet, ha egy céges számlán nagy készpénzforgalom bonyolódik. Gyanúra adhat okot az a céges számla is, hol nincsenek bérkifizetések vagy egyéb, a racionális működéssel együtt járó költségek (pl. telefonszámla-kiegyenlítés).
  • Általában csak a pénzforgalmi (banki) költségek miatt van eltérés a jóváírások és a továbbutalások (terhelések) között,vagy az adott időszak alatt a bejövő és kimenő tételek összege közel azonos. Folyamatos a készpénzfelvétel a tranzakció-sorozatban érintett gazdasági társaság fizetési számlájáról vagy a készpénzbefizetés az érintett gazdasági társaság számlájára. Az különösen gyanús, ha az ilyen esetekben külföldi számláról vagy külföldi székhelyű gazdasági társaság magyarországi számlájáról is érkeznek jóváírások, amelyek jellemzően fiktív értékesítési tevékenységre utalnak.
  • Az sem aludhat nyugodtan, aki gazdasági társaságban tag és/vagy vezető tisztségviselő, de a saját lakossági fizetésiszámlájára utaltat rendszeresen pénzösszegeket a vállalkozás partnereitől annak érdekében, hogy a gazdasági társaság számlájára kibocsátott azonnali beszedési megbízás teljesülését megakadályozza.
  • A magánszemélyek esetében is pénzmosásra utalhat a folyamatos nagy összegű készpénzbefizetés illetve -kivét. Szintén gyanúra adhat okot, ha a magánszemély saját vagy más magánszemély bankszámlájára fizet be, majd onnan külföldi cég számlájára indulnak utalások rendszeresen - főleg, ha az átutalás közlemény rovatába olyan megjegyzések kerül, ami árumozgásra utal.
  • A banki bejelentésekben gyakran szerepelnek az ügyvédi letéti számlákkal kapcsolatos tranzakciók. A jelentés szerint nem ritka, hogy olyan adatokra, tényekre bukkannak a bankok, amelyek szerint a letéti számlán zajló forgalom valószínűsíthetően nem letétekhez kapcsolódik.

A széfszolgáltatás is gyanús

A Pénzmosás Elleni Információs Iroda szerint a banki széfszolgáltatás önmagában kockázati tényező a pénzmosás szempontjából. A szolgáltatóknak nincs tudomása a a széfben elhelyezett tárgyak értékéről, forrásáról, így az akár bűncselekményből is származhat - írja a jelentés. Ezért az iroda jövőben azt igényli a bankoktól, hogy ha pénzmosás gyanújával bejelentést tesznek, akkor arról is nyilatkozzanak, hogy az érintett ügyfél rendelkezik-e bérelt széffel.

A jelentés közvetlenül nem szól további tervekről, ugyanakkor megjegyzi, hogy a széfszolgáltatás nyújtása - mint pénzügyi szolgáltatás - a pénzmosás elleni törvény hatálya alá tartozik. Abban az esetben, ha pénzmosás gyanúja miatt tranzakciók felfüggesztését kéri a Pénzmosás Elleni Iroda,  jelenleg is előfordulhat, hogy ezzel egyidejűleg a bérelt széfhez való hozzáférést is megtagadják.