Kiva, kata, közműadó, chips-adó, biztosítási adó, pénzügyi tranzakciós illeték, reklámadó, sms-adó, kiskereskedelmi különadó, internetadó, élelmiszerlánc felügyeleti díj - a főbb adónemek amelyek az elmúlt hat évben bukkantak fel a semmiből és egy kivétellel (internetadó) ágazatokat sújtó költségvetési elvonás lett. A kormány azonban hiába talált ki újabb és újabb szektorális adókat, a költségvetés bevételi szerkezete nem változott érdemben - ez derül ki most abból a két ábrából, amit a kormány publikált a 2017-es költségvetés részeként.

Jól látható, az államháztartási bevételek háromnegyedét három adónem hozza be: a legnagyobb tételt, a bevételek 35,6 százalékát a társadalombiztosítási járulékok teszik ki, amely a két tb-alap kiadásait finanszírozza. Ráadásául a bevételek (jövőre 4557 milliárd forint) rendre kevesebbek a kiadásoknál, a költségvetés más adóbevételeiből évente 300-600 milliárd forinttal kipótolják a kiadásokat. A tb-elvonásokhoz fogható hegységrendszerű bevételt (2017-ben 3351,8 milliárd forintot) egyedül még az áfa képes produkálni. A harmadik helyre a személyi jövedelem-adóbevételek jutnak, ám az ebből befolyó 1887 milliárd forint már csak a bevételek 13,3 százalékát teszik ki.

Alig fizetnek a  cégek

Minden ami efeletti, már csak a futottak még kategóriája. A jövedéki adóból nagyobb bevétele - 1029 milliárd forint - van az államnak, mint a cégek nyereségéből származó társasági adóból, amiből a bevételek alig 5,5 százaléka folyik be. Költségvetési léptékkel nézve, szabad szemmel látható a pénzügyi tranzakciós illeték, amely az egyetlen olyan különadó, amit az elmúlt években vezettek be. A tranzakciós illetékbevételek évi 205 milliárd forintra rúgnak.

Nagyobb képért kattintson!
Kép: Napi.hu

Miközben Magyarországon mintegy 64 különböző adónemet lehet megszámolni, a bevételek közel kilencven százalékát hat adóból szedik be, ami komoly lehetőségeket villant fel az állam előtt az adóadminisztrációs és a cégek adminisztrációs tehercsökkentése előtt. Olyan adónemek, mint a cégautóadó, bányajáradék, játékadó, környezetterhelési díj évente átlagban egyénként 30-40 milliárd forintot ad hozzá a költségvetéshez - amely viszont összeadva már jelentős tétel makrogazdasági szinten is, ennek ellenére a néhány milliárdos bevételt hozó adókat össze lehetne vonni vagy megszüntetni, ha ezt a kiadási oldalon lehet értelmes, fenntartható módon ellensúlyozni.

Nyugdíj, szociális ellátások viszik a legtöbb pénzt

A kiadási oldalról készített diagram már aprózottabb, de egyértelmű, hogy a szociális és jóléti kiadások viszik el az államháztartás kiadásainak egyharmadát. A kormányzati működésre a kiadások 9,6 százaléka megy, erre 2042 milliárd forintot költenek. Ezzel azonos nagyságrendben jut az oktatási és az egészségügyi kiadásokra.

A gazdasági funkciókra fordított kiadások az elmúlt hat évben folyamatosan nőttek, így ma már a kiadások 7,1 százaléka finanszírozza a kormány gazdasági tevékenységét. Visszaszorulóban van az államadósság-kezelés, ám még mindig száz forintból 6,6 forint megy az államadósság kamataira.

Nagyobb képért kattintson!
Kép: Napi.hu

A következő években látványosan megugrik - 2020-ig megduplázódik - a most még 100 milliárd forintra rúgó lakástámogatási kiadás, persze ennek előfeltétele, hogy az átalakított csok meghozza az eredményeit. Jelenleg még a lakástámogatások az államháztartási kiadások 1,4 százalékát teszik ki, de duplázódás után az állam erre a területre többet fog költeni, mint a kultúrára vagy éppen a honvédelemre.