A kedden az Országgyűlés által elfogadott módosítások két új tényállással, a költségvetési csalással és a társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással való visszaéléssel egészítette ki a büntető törvénykönyvet (Btk.). Eszerint a táppénzcsalások, rokkantsági nyugdíjjal összefüggő visszaélések két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendők. Korlátlanul enyhíthető lesz viszont annak a büntetése, aki a kárt a vádirat benyújtásáig megtéríti.

Az indoklás szerint ezzel a társadalombiztosítás és a szociális ellátások rendszerének kijátszásától óvná a kormány a büdzsét, lehetővé téve a szankcionálást akkor is, ha az okozott vagyoni kár nem éri el a költségvetési csalás megállapításához szükséges bűncselekményi értékhatárt. Így a 20 ezer forintnál nagyobb kárt okozó bűncselekményeket - például a táppénzcsalást, a rokkantsági nyugdíjjal összefüggő visszaéléseket - büntetnék, a felső határ pedig 200 ezer forint lenne. Efölött már a költségvetési csalás állapítandó meg.

Nagy volt a szigor, de nem hatásos

A módosítás egyébként egy már korábban is nagyon szigorúan szabályozott passzust változtat a következő év elejétől. A módosítás szükségét viszont indokolhatja, hogy a jelenleg hatályos törvény eddig például hiába írt elő rendkívül kemény büntetéseket a munkáltatással összefüggő csalások terén, azoknak a gyakorlatban nem volt érezhető hatása. Most  ugyanis hiába állapít meg az adóhatóság jelentősebb adóhiányt, az érintettek legfeljebb közigazgatási eljárásban kerülnek bíróság elé, büntetőeljárás csak elvétve indul.

Ezen az új szabályozás úgy változtat, hogy kiegészíti a hatályost - ahogy ezt már egy korábbi cikkünkben is taglaltuk - azzal, hogy a munkáltatással összefüggő adócsalást társadalombiztosításira és költségvetésire kereszteli. Ez az átnevezésen túl azt is jelenti majd, hogy a csalás nemcsak a be nem fizetett járulékokra vonatkozik majd, hanem a jogtalanul nyújtott pénzbeni és természetbeni tb-juttatásokra is. Vagyis a táppénzcsalás, jogtalanul megállapított rokkantság is jelentheti a börtönt, legfeljebb két évre. Ez a büntetés csak szolgáltatás, jogosultság megállapítójára vonatkozik, akinek jár a hozzájárulás, nem csukható börtönbe.

Kenyeres Sándor okleveles adószakértő az Adózónán emellett még további bizonytalanságokra, illetve a jövőben vitát generáló kérdésekre is felhívta a figyelmet. A szakértő egyebek mellett például arra mutatott rá, hogy a bevételkiesésre vonatkozó szabályok szerint a büntethető cselekmény tévedésbe ejtéssel, tartással, vagy valós tény elhallgatásával valósul meg, illetve ha valaki valamilyen befizetési kedvezményt jogosulatlanul vesz igénybe. E tényálláselemek közül azonban hiányzik a jogosulatlan haszonszerzési cél, ami miatt szerinte, ha valaki jóhiszeműen befogad egy, a hatóság által vitatott számlát, könnyen büntetőeljárás alanya lehet.

A személyi felelősséget illetően pedig azt emelte ki, hogy a törvényjavaslat büntetni rendeli a vezető tisztségviselőket, felügyeletet ellátókat (felügyelő bizottság, belső ellenőr), ha ellenőrzési kötelezettségük elmulasztása lehetővé tette, hogy a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója költségvetési csalást kövessen el a gazdálkodó érdekében. Ez a paragrafus sok vitára adhat okot - véli Kenyeres. Nem vonatkozik ugyanis azokra, akik nem tagjai vagy dolgozói a gazdálkodónak (például mert csak részvényes, esetleg kívülálló választott felügyelő bizottsági tag, kiszervezett belső ellenőr, könyvvizsgáló).

Nem kell félni

Nem mutat rossz irányba a változás - értékelte a Navracsics Tibor által benyújtott btk-módosítást a Napi Gazdaság Online-nak Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője.  A szakember szerint eddig egyébként is túl liberalizált volt a magyar jogi környezet, a kedden bejelentett és megszavazott módodístásokkal pedig a korábbihoz képest lényegében kiegyenlítettebbé válik a mérleg a jogok és a kötelezettségek között.

A fenyegetettség érzetének növelése miatt a változtatásoknak akár moráljavító hatása is lehet egy olyan környezetben, ahol a társadalom általában elnéző az állami pénzek szándékos megcsapolásával szemben. Az elmúlt évek tömeges vagyonosodási vizsgálatai kapcsán is érezhető volt javulás az adózási morálban, megjelent ugyanis a köztudatban, hogy ezzel számolni kell, és a tapasztalatok szerint a vagyonosabbak között visszább is szorult a jövedelemeltitkolás - jegyezte meg a szakember.

Az adószakértő a szigorítások között jó példaként említette a közelmúltban Rogán Antal által jegyzett, regisztrációs adót érintő változtatást, amely a bizonyítás kényszerének megfordítását írja elő. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ezt a változtatást a szakma már régóta kívánatosnak tartotta volna.

A jelenlegi helyzet érdemi javítása érdekében azonban még további változtatások szükségesek az adócsalások felderítésében, a jogi környzet és az aparátus alakításában is. Vámosi-Nagy szerint a NAV felállítása is efelé mutat, az intézmény működésének további összehangolása az adócsalások felderítésének javulásához vezethet.