Népszerű, de nem igaz az az újra és újra felbukkanó, általában az aktuális kormány ellenzéke által is hangoztatott állítás, amely szerint széles körű drágulást indít be az üzemanyagok, azon belül is a gázolaj jövedéki adójának alkalmi emelése - derül ki a Napi Gazdaság Online számításaiból és szakértői körképéből.

Ezt állítják a politikusok

Szijjártó Péter - még 2009-ben, ellenzéki politikusként azt mondta, hogy "a gázolaj jövedéki adójának emelése a továbbgyűrűző hatása miatt a rendkívül drámai, hiszen a fuvarozók költségei növekedni fognak, ami azt jelenti, hogy a termékek szállítási költségei is emelkedni fognak, és ez a termékárakban meg fog jelenni".

Minderre az MSZP most úgy kontrázott, hogy "a fogyasztási termékek - az alapvető élelmiszerek - ismét drágulni fognak", ami "megint az alacsonyabb keresetűeket sújtja, de a fogyasztás további visszaesésével is jár". A fogyasztás csökkenése igaz lehet, de az legfeljebb a lakossági dízelpiacot érintheti.

Ennek oka egyrészt az, hogy egy ilyen emelés nagysága eltörpül a teljes belföldi fogyasztás volumene mellett.

Másrészt a felsrófolt adóból a legnagyobb teher a háztartásokra jut, nem pedig a fuvarozókra. A teljes hazai gáz- és tüzelőolaj-fogyasztás közel felét ugyanis a lakossági felhasználás jelenti, miközben a fuvarozás és raktározás részaránya alig haladja meg a 20 százalékot. Utóbbi szektor egy része viszont élhet az adóvisszatérítés lehetőségével, másrészt pedig vélhetően csak korlátozott mértékben tudja továbbhárítani a többletterhet, részben az inflációt is féken tartó nyomott belföldi kereslet miatt. Ez azt jelenti, hogy - alkupozíciótól és a megkötött szerződésektől függően - növekszik a visszaigénylési lehetőségből kizárt fuvarozókon a nyomás, illetve rajtuk kívül az egyes termékek előállítóira és a kereskedőkre hárulhat a megnövekedett jövedékiadó-teher legnagyobb része.


A háztartásokra hárul a teher

Az NGM biztosra megy: ha azt feltételezzük, hogy időarányosan az idén a tavalyihoz hasonlóan alakul november-decemberben a háztartások gázolaj-fogyasztása, akkor a jövedékiadó-emelésből mintegy 3,6 milliárd forintos többletbevétel adódik. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztás számottevő visszaesése esetén is könnyedén meglehet a hárommilliárd forintos terv.
A szaktárca arról tájékoztatta a Napi Gazdaság Online-t, hogy a gázolaj adómérték-emelés kihatásának számítása során számoltak a kereskedelmi gázolaj adókedvezményének növelésével, valamint az intézkedés dinamikus, azaz a fogyasztás volumenére gyakorolt hatásával, a bevételi számok is ezek figyelembevételével lettek meghatározva.

Drágul a gázolaj, emelik a kedvezményeket

A kormány tervei szerint november 1-jétől literenként 13 forinttal 110,35 forintra nő a gázolaj jövedékiadó-tartalma, ami bruttó 16,25 forintos áremelést jelent. Ebből az év utolsó két hónapjára 3 milliárd forint többletbevételt vár a költségvetés.

A legtöbb gázolajat tankoló fuvarozói kör számára kompenzálják ezt az emelést, az ún. kereskedelmi gázolajár keretében visszaigényelhető literenkénti nettó összeget 6,5 forintról 19,5 forintra igazítják ki. Emellett a mezőgazdasági termelők az általuk felhasznált gázolaj jövedéki adójának 82 százalékát igényelhetik majd vissza, a jelenlegi 80 százalék helyett. A vasút és a hajózás teljes adómentessége továbbra is fennmarad.

Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének főtitkára szerint ezzel a kamionosok tankolásai továbbra is itthon tarthatók, miközben a 7,5 tonnásnál kisebb tehergépjárművek tulajdonosait keményen érinti a jövedékiadó-emelés. Esetükben uniós szabályok miatt nem érvényesíthető a kereskedelmi gázolaj kedvezmény. E téren sem az egyesület, sem a kormány nem tud lépni - tette hozzá a főtitkár.


Gyakorlati példák

Ez a jövedékiadó-emelés nem lesz hatással a fogyasztási termékek árára - vélik a Magyar Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének fuvarozási piacon aktív tagjai. Bíró Koppány Ajtony főtitkár tájékoztatása szerint ennek az az oka, hogy ahány fuvaros, annyiféle árképzési rendszer létezik, eltérő haszonkulccsal, és eltérő fontossági súlypontokkal, ezért nem lehet megmondani, hogy ki mit tud és akar tovább terhelni a megbízó felé. A kereskedelmi gázolajár visszaigényelhető összegét pedig annyival emelik meg, mint a jövedéki adót, így a kamionokkal fuvarozók számára egyáltalán nem jelentkezik többletteher.

Több, a fogyasztási javak (FMCG) hazai piacán aktív cég munkatársát is megkérdeztük arról, hogy termékeik esetében a fogyasztói árnak hány százalékára rúgnak a fuvarozási, azon belül pedig az üzemanyag-költségek. Az illetékesek azt kérték, hogy cégük nevét ne említsük.

Az egyik, háztartási higiéniai papírtermékeket forgalmazó társaság szakértője arról tájékoztatott, hogy - árucikktől függően - a nettó átadási árban 1-3 százalék körüli a kiszállítási költség, aminek felét teheti ki az üzemanyagköltség. Miután a bruttó fogyasztói ár az átadásinál nagyjából 50 százalékkal magasabb, ehhez viszonyítva az üzemanyag súlya már csak 0,3-1 százalék.

Megússzák a Volánok és a BKV is

A kereskedelmi gázolaj intézménye nemcsak a 7,5 t össztömeget meghaladó járművekre vonatkozik, hanem a személyszállításban résztvevő valamennyi járműre, azaz a buszokra is - tájékoztatta lapunkat az NGM. Ennek megfelelően a BKV és a Volán társaságok 2011. január 1-je óta visszaigényelhetik a jövedéki adó adóminimum feletti részét, azaz literenként 6,50 forintot. A fuvarozókhoz hasonlóan a gázolaj adómértékének megemelésével párhuzamosan ezen társaságok esetében is emelkedik az igénybe vetető kedvezmény összege, mégpedig literenként 19,50 forintra. Ez azt jelenti, hogy a gázolaj adójának emelése nincs hatással az említett társaságokra.


Az egyik vezető hazai üdítőital-gyártó társaságnál relatíve magasabbak a fuvarozási költségek. A gyártási költséghez viszonyítva mintegy 3 százalékot tesznek ki, ezen belül az üzemanyagköltség aránya kétharmad körüli. Miután a fogyasztói ár nagyjából duplája a gyártási költségnek, ehhez viszonyítva az üzemanyagköltség 1 százalék körüli értéket tesz ki.

Így számoltunk

A fenti példák felső értékeivel, 1 százalékkal, valamint azzal számolva, hogy a jövedéki adó emelését - amely a jelenlegi átlagárhoz viszonyítva bő 5 százalékos drágulást jelent - az érintettek számára nem kompenzálják, illetve egy az egyben tovább is hárítják, a fogyasztói árakat 0,05 százalékkal srófolhatja feljebb.

Más úton is meghatározható a legnagyobb elméleti árnyomás. Tavaly és tavalyelőtt átlagosan 1400 milliárd forint forgalmat bonyolított le a hazai kiskereskedelem az év utolsó két hónapjában - feltételezzük, hogy az idén is ehhez hasonló kéthavi érték várható. Az NGM azzal kalkulál, hogy a gázolaj 13 forintos jövedékiadó-emeléséből az idén novemberben és decemberben összesen 3 milliárd forint többletbevétel származik majd. (Ezzel egyébként az idei, csökkentett mértékű előirányzat 900 milliós közelségbe kerül a tavalyi, 295,9 milliárd forintos tervhez.)

A KSH adatai szerint a gáz- és fűtőolaj piacán az eladott mennyiség szűk felét a háztartások, ötödét pedig a szállítás és raktározás ágazat vásárolja meg. Az egyszerűség kedvéért számoljunk azzal, hogy a hazai dízelfogyasztás ötödét és az ehhez kapcsolódó jövedékiadó-befizetés ötödét is a szállítás adja: a fuvarosok egyenlegét így is legfeljebb csak 600 millió forint többletteher rontja majd az év utolsó két hónapjában. (Ekkor nem számoltunk a visszaigénylési lehetőséggel.)

A két összeg, vagyis az 1400 és a 0,6 milliárd forint összevetéséből az látszik, hogy amennyiben a fuvarozóknak olyan elképesztően jó alkupozícióik volnának, amilyenekkel jelenleg nem rendelkeznek, és a többletterhet teljes mértékben tovább tudnák hárítani, akkor is mindössze 0,04 százalékos áremelkedést indukálna az adónövelés. Ha a teljes, hárommilliárdos terhet mind a fuvarosok viselnék, akkor sem lenne nagyobb ez a szigorúan elméleti árszínvonal-növelő hatás 0,2 százaléknál.
Az inflációra gyakorolt egyszeri hatás ennél persze nagyobb, hiszen az árindex kosarában ott van maga a gázolaj is.