A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Az Európai Unió pénzügyminisztereinek és jegybanki vezetőinek péntek-szombati wroclawi találkozóján elfogadták azt a hatos csomagnak nevezett jogszabálycsomagot, amelynek életbe lépése után az EB "fogakat kap" ahhoz, hogy kikényszerítse azt a fiskális fegyelmet, amelynek hiánya miatt az EU most ott tart, ahol tart. A tavaly szeptemberben összerakott hatos csomag elfogadtatásán Magyarország is keményen dolgozott az első félévben, uniós elnöksége idején, ám a szankciók kivetésének szavazási mechanizmusáról nem sikerült dűlőre jutni június végéig. Az azóta csak tovább durvuló európai válság is közrejátszhatott abban, hogy most megszületett a megegyezés.

Ennek értelmében az uniós tagországoknak nemcsak arra kell törekedniük, hogy a korábbi előírásoknak megfelelően legfeljebb 3 százalékos legyen a GDP-arányos költségvetési deficit, az államadósság pedig ne haladja meg a 60 százalékot, hanem arra, hogy a büdzsé egyensúlyban legyen, sőt ha lehet többletet mutasson. Aki ezeket a célokat a jövőben semmibe veszi, azt az EB először figyelmezteti, amit a pénzügyminisztereknek minősített többséggel jóvá kell hagyniuk. Ha ez nem történik meg vagy nincs foganatja, az EB egy hónappal újabb figyelmeztetéssel pénzügyi szankciókat helyezhet kilátásba - és ez már csak akkor hiúsulhat meg, ha a miniszterek tanácsa egyszerű többséggel elveti a javaslatot. (Vagyis ha például egy euróországot készül büntetni az EB, akkor a ma 17 tagú valutaövezet 9 miniszterének kell ez ellen voksolnia.) A szankció támogatásmegvonás mellett az is lehet, hogy a renitens az egyébként előírtnál nagyobb összeget fizetbe a közösbe (miáltal tovább romolhat fiskális helyzete).

A pénzügyminiszterek mostani döntését még meg kell szavaznia az Európai Parlamentnek és a pénzügyminiszterek októberi formális tanácskozásának is - ha ez megvan, akkor novembertől már élhetnek a hatos csomag előírásai.