A 2014-es adócsomagban az illetéktörvény kapcsán is több figyelemre méltó változás várható - hívja fel a figyelmet Hegedüs Sándor, az RSM DTM tanácsadó partnere, adóüzletág vezetője blogbejegyzésében
A házastársak mentesülhetnek az ajándékozási illeték alól
A 2014. évi adócsomag többek között bővítené azt a kört, amelyben érvényes lesz az ajándékozási illeték alól való mentesülés. Ennek értelmében mentesül az ajándékozási illeték alól az ajándékozó házastársa által megszerzett ajándék, a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés és az osztalékra vonatkozó követelés elengedése (immár magánszemély tulajdonos esetén is).
Ezen felül nem kellene illetéket fizetni a csődközeli helyzetben lévő, illetve a felszámolás alatt álló társaságok továbbműködésének elősegítése érdekében a csődegyezség keretében, valamint a felszámolási eljárás során elengedett ingyenes követelés után sem, feltéve, ha nem a tag a követelés jogosultja.
Visszterhes vagyonátruházási illeték
Több új kedvezményben részesülne a visszterhes vagyonátruházás is a benyújtott javaslat értelmében. Így például mentesülne a jövőben a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az a vagyonszerzés, amely a házastársak egymás közötti vagyonátruházásából származik, valamint ha a vagyonszerzés eredete a házastársi vagyonközösség megszüntetése.
A visszterhes vagyonátruházás esetében másik új kedvezmény a kifizetendő illetékre vonatkozó pótlékmentes részletfizetési lehetőség kibővítése. Eszerint első lakástulajdon megszerzése esetén nem csak a 35 éven aluli fiatalokat, hanem bármely vagyonszerzőt megilleti jövő év elejétől a 12 havi pótlékmentes részletfizetési kedvezmény, amennyiben a kedvezmény alkalmazását kéri az állami adóhatóságtól.
Telektulajdon öröklési-, ajándékozási-, és visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség feltétele
A javaslat enyhíti a lakóház építésére alkalmas telektulajdon szerzésekor alkalmazott öröklési-, ajándékozási-, és visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség feltételének igazolására vonatkozó szabályokat is. A javaslatnak megfelelően a NAV-nak abban az esetben is törölni kell a felfüggesztett illetéket a jövőben, ha a használatbavételi engedély, vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági irat nem az adózó, hanem a tulajdonostárs, vagy az ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog jogosítottja nevére szól.
Szigorítások is várhatóak
Szigorítaná ugyanakkor az adócsomag az illetékmentesség feltételeit a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képző ingó vagyontárgyaknak térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervek általi megszerzése, illetve a követelés gazdálkodó szervek közötti ajándékozása esetében. Az illetékmentesség csak akkor érvényesíthető, ha a vagyonszerzőt olyan államban jegyezték be:
- amelyben a társasági adónak megfelelő adó és az adóalap hányadosa eléri legalább a 10 százalékot,
- nulla vagy negatív eredmény és adóalap esetén a jogszabály által előírt társasági adónak megfelelő adó legkisebb adómértéke eléri a 10 százalékot, illetve
- a részesedések értékesítéséből származó jövedelmet legalább 10százalékos mértékű, a társasági adónak megfelelő adó terheli.
Amennyiben a fenti feltételek közül akárcsak egy nem teljesül, úgy az illetékmentesség nem alkalmazható.
Ugyanez igaz (azaz az illetékmentesség feltétele) a kedvezményezett átalakulására, a kedvezményezett részesedéscseréjére, valamint a kapcsolt vállalkozások között az ingatlannak, illetve a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a visszterhes vagyonátruházásra.
Szintén a szigorítások sorába tartozik, hogy nem csak a meghatározott főtevékenységet végző társaságokra vonatkozik a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságokban történő vagyoni betétszerzés illetékkötelezettsége. Az új szabályozás szerint az ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban történő vagyonszerzés illetékköteles a társaság főtevékenységétől függetlenül.
Könnyítés is lesz a cégeknek
Ugyanakkor egyértelmű könnyítés, hogy a jövőben egy társaság abban az esetben minősülne csak ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak, ha a beszámolójában kimutatott eszközök legalább 75 százalékát belföldi ingatlanok teszik ki. A másik eset pedig, ha olyan gazdálkodó szervezetben rendelkezik 75 százalékos részesedéssel, melynek a mérlegében kimutatott eszközökből a belföldi ingatlanok aránya meghaladja a 75 százalékot - írja a szakértő blogbejegyzésében.