Az idén novemberben hatályba lépő változásokkal együtt tizennégyféle tehernövelő lépést vezetnek be, és a korábbi 52 helyett 54 féle adó lesz Magyarországon 2012-ben. Összességében adóteher-növekedésről beszélhetünk, és akkor még nem számoltunk az esetleges gazdasági visszaeséssel, amelyet mind több szakértő emleget. Recesszió esetén pedig további adóemelések jöhetnek: erre vagyunk berendezkedve - mondta Kupa Mihály a Magyar Hírlapnak adott interjújában.
A benyújtott adócsomagból az tűnik ki, hogy a hiánycél tartása érdekében a kormányzat a forgalom erősebb adóztatása mellett immár a legváltozatosabb formában vezet be adózási szigorításokat. Vagyis nagyon kemény év lesz a 2012-es - hangsúlyozta a lapnak a volt pénzügyminiszter, aki úgy véli, hogy Körülbelül 455-500 milliárd forinttal nő a lakosságtól, illetve a vállalkozásoktól történő elvonás, hiszen romlik a veszteségelhatárolás lehetősége, és emelkedik az egészségügyi járulék. Ezzel együtt az adócentralizáció is magasabb lesz, mint az idén volt - tette hozzá.
Az áfakulcs 25-ről 27 százalékra emelésével kapcsolatban Kupa elmondta: a nemzetgazdaság egészére alapvető hatást gyakorol az uniós rekordszintre emelt általános áfakulcs, ami mintegy 150 milliárdos pluszbevételt jelent a büdzsének. A közgazdász szerint a kisadók (a jövedéki adók, baleseti adó) emelésének jelentős, 42 milliárdos hatásuk lesz. Kisebb mértékű, de érzékelhető tehernövekedést jelent az illetékek emelkedése és a népegészségügyi adó további kiterjesztése is a szakember szerint.
Ugyanakkor azt is elmonda: egyelőre nehezen belátható, hogy az önkormányzatok számára kiszélesített adózási lehetőségekkel, vagyis az eddigiekkel szemben többféle települési adó kivetésének lehetőségével, milyen mértékben tudnak és akarnak élni az önkormányzatok.
Arra a kérdésre, hogy támogatja-e, hogy maradjon az egyszerűsített vállalkozói adó és az ekhó? úgy válaszolt: "jobb, hogy nem nyúltak hozzá".
A devizahitelesek problémájának megoldására Kupa szeirnt vagy az a megoldás, hogy a svájci frank árfolyama 210 forint körül stabilizálódna, a másik, ha beindulna a gazdasági növekedés Magyarországon. Mint mondta, volt már Magyarországon hasonló krízishelyzet a kilencvenes évek elején. Akkor OTP-lakáshitelek fenyegettek bedőléssel. A megoldás akkor az volt, hogy előtörlesztéssel megszerezhették a lakást az ügyfelek, a kamatveszteségen pedig megosztozott az állam és az OTP. A mostani helyzeten is csak folyamatos kormányzati beavatkozás segíthet - vélekedett Kupa.