A brüsszeli testület közleménye szerint ez a bizottság adócsalás ellenes fellépésének része, és azt szolgálja, hogy olyan kölcsönös együttműködési megállapodásokat lehessen kötni Moszkvával és Oslóval, amelyeknek köszönhetően visszaszorítható a határokon átnyúló áfacsalás, s minden érintett ország hozzájuthat a neki járó adóbevételekhez.

"A csalók kijátsszák a különböző országok eltérő szabályozásait, valamint azt, hogy a két ország között nincs adatcsere, nem érnek össze a szálak. Az EU-nak szorosan együtt kell működnie nemzetközi partnereivel, ha sikeresen akar fellépni az áfacsalás ellen" - idézi a közlemény Algirdas Semetát, a bizottság litván tagját, aki a csalás elleni fellépésért és az adóügyekért is felel a testületben.

A bizottság abban bízik, hogy a majdani együttműködési megállapodások révén ahhoz hasonló információcsere alakulhat ki az EU és más országok között, amilyen jelenleg az EU tagállamai között működik. Ez működhet adatkérés alapján vagy automatikusan is - ismerteti a brüsszeli testület.

A bizottság közleménye arra is kitér, hogy a szomszédos országokkal és a legfontosabb kereskedelmi partnerekkel törekszik ilyen megállapodásokat kötni, Norvégiával, Oroszországgal, Kanadával, Törökországgal és Kínával helyzetfelmérő egyeztetések eddig is folytak. Oslo és Moszkva pedig már azt is jelezte, hogy kész lenne tárgyalásokat kezdeni az együttműködési megállapodásról.

Az Európai Bizottság legutóbb szeptemberben tette közzé adatait az áfacsalások becsült gazdasági hatásairól. Brüsszel szerint például 2011-ben az EU tagállamai összesen mintegy 193 milliárd euró (mintegy 59 100 milliárd forint) áfabevételtől estek el, ami GDP-jük körülbelül 1,5 százalékát teszi ki. Magyarországon Brüsszel szerint abban az évben az állam a GDP 3,7 százalékának megfelelő 3,7 milliárd euró (1133 milliárd forint) áfabevételtől esett el. Brüsszel szerint a kiesésnek több oka is lehet, de meggyőződése, hogy a csalás ebben komoly tényező.